Új európai késedelmi kamat rendeletjavaslat – Minden vállalkozást érinthet

Az Európai Bizottság 2023. szeptember 12-én több adózási tárgyú irányelvjavaslatot fogadott el, melyekről korábban cikkeinkben ( 1. Fontos fejlemények az Európai Unió jövedelemadózásában – BEFIT  valamint 2. Fontos fejlemények az Európai Unió jövedelemadózásában – A nagyvállalatok és a KKV-k is érintettek 2. rész) írtunk. Ezen a napon elfogadásra került még egy, nem adózási jellegű rendeletjavaslat is, amely különösképpen a hazai KKV-k részére lehet érdekes, bár a hatálya minden vállalkozásra és gazdasági tevékenységet folytató közhatalmi szervre is kiterjed. Blogbejegyzésünk ezen utóbbi javaslatról szól, amely eddig nem kapott kellő publicitást. 

Többen emlékezhetnek a 40 eurós behajtási költségátalányra, amelyet az EU Parlament és Tanács 2011. évi késedelmi kamat-irányelvét a hazai jogba átültető 2016. évi IX. törvény vezetett be. A 2011-es irányelvet még a kevésbé digitalizált közgazdasági környezetben fogadta el az Unió, a jelenlegi – az azonnali fizetést is lehetővé tevő – gazdaságban már kevésbé szolgálja a céljait. Továbbá a vállalkozások nem is éltek az irányelv által biztosított jogukkal attól óvakodva, hogy kereskedelmi kapcsolatuk a késedelmesen fizető partnerükkel sérüljön.

Az új javaslat szerint késedelmi kamat rendelettel helyettesítenék a 2011-es késedelmi kamat-irányelvet. A rendeleti forma azt jelenti, hogy – az irányelvtől eltérő módon – az előírásokat a tagországoknak közvetlenül kell alkalmazniuk, a nemzeti jogba történő átültetés nélkül. A tagállamok csak a szigorítás irányában térhetnek el az előírásoktól.

Az új rendelet célja a vállalkozások pénzforgalmát veszélyeztető, valamint az ellátási láncok versenyképességét és rugalmasságát gátló fizetési késedelmek kezelése a következő intézkedések révén:

• kötelező 30 napos maximális fizetési határidő bevezetése minden gazdálkodó szervezet számára – ez az intézkedés vonatkozna a közszféra és egészségügy megrendeléseire is (amelyek kivételt képeztek a 2011-es késedelmi kamat-irányelv alapján);
• a felhalmozott késedelmi kamatok és kártérítési díjak automatikus kifizetése;
• a közbeszerzési szerződések esetében a fővállalkozónak igazolnia kell, hogy a közvetlen alvállalkozóit kifizette;
• új végrehajtási és jogorvoslati intézkedések a vállalkozások késedelmes fizetésekkel szembeni védelme érdekében.

A rendelet – a 2011-es irányelvhez hasonlóan – nem vonatkozna a lakossági fogyasztókkal kötött ügyletekért, kártérítésként teljesített kifizetésekre (pl. a biztosítói kifizetésekre), a fizetésképtelenségi eljárás tárgyát képező adósságokkal kapcsolatos kifizetésekre, beleértve az adósságátütemezési eljárást is.

A késedelmi kamat mértéke a referencia-kamatláb 8 százalékkal növelt összege. A referencia-kamatláb az Európai Központi Bank kamatlába, ha a tagállam pénzneme az euró; nemzeti központi bank kamatlába minden más pénznem esetében.

A késedelmi kamaton kívül 50 euró összegű behajtási költségátalány is automatikusan esedékes lesz az adós részéről minden egyes kereskedelmi ügyletenként, a másik (hitelező) szerződéses fél felszólítása nélkül. A hitelező nem mondhat le a késedelmi kamatra, és az átalánydíjra való jogáról; minden erre irányuló szerződéses feltétel semmis.

A hitelezők végrehajtható jogcímet szereznek a tartozás összegétől függetlenül, a bírósági kereset vagy más illetékes (a tagállam által e célra kijelölt) hatósághoz benyújtott kérelem benyújtásától számított 90 naptári napon belül.

Az új késedelmi kamat-irányelv az Európai Tanács elfogadása után lépne hatályba, a tagállamoknak egyéves határidő állna rendelkezésükre az ezzel kapcsolatos intézkedések (illetékes hatóság kijelölése, vitarendezési mechanizmus kidolgozása stb.) kidolgozására és megtételére.

***
Amennyiben további kérdéseik merülnének fel az európai adózással kapcsolatosan, forduljon szakértőinkhez.