Kisvállalati adó (KIVA) előnyei és hátrányai – Kinek érdemes áttérni vagy választani ezt az adózási formát?

Ki lehet KIVA alany?

A Kisvállalati adó alanyává azok a vállalkozások válhatnak, amelyek a jogszabály által meghatározott szervezeti formában működnek, megfelelnek az adóalanyiság további feltételeinek, és hivatalosan bejelentik szándékukat a KIVA választására az állami adó- és vámhatóságnál.

Kisvállalati adóalany lehet valamennyi gazdasági társaság, kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaságot.

A kisvállalati adó választásának feltételei – 7 kritérium (Katv. 16. § (2))

1.Azok a vállalkozások választhatják a kisvállalati adózási rendszert, amelyeknél az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző évben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. A létszámhatárt, mint belépési feltételt, az adott adóév első napján érvényes, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz alapján kell meghatározni.

2. A kisvállalati adózási rendszer azon vállalkozások számára választható, amelyeknél az adóévet megelőző évben elszámolandó bevétel várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, illetve a 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az időarányos részét.

3. További kritérium, miszerint a vállalkozásnak az adószámát az állami adó- és vámhatóság a két előző naptári év során véglegesen nem törölte.

4. A KIVA rendszerét csak azok a vállalkozások választhatják, amelyek üzleti évének mérlegfordulónapja december 31. Azok a vállalkozások, amelyek eltérő üzleti évet alkalmaznak, nem jogosultak a kisvállalati adó választására.

5. Azok a vállalkozások, amelyeknek az adóév során rendelkeznek ellenőrzött külföldi társasággal, nem választhatják a KIVA adózási formát.

6. A kisvállalati adó hatálya alá az a vállalkozás jelentkezhet be, amelynek adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot. A 12 hónapnál rövidebb időszak esetén nem kell időarányosítani.

7. Fontos kiemelni, hogy az átlagos statisztikai állományi létszám és a bevételi értékhatár számításakor a kapcsolt vállalkozások összesített átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét kell figyelembe venni. Az adatokat az utolsó lezárt üzleti év beszámolója alapján kell számolni. (Katv. 16. § (3) bekezdés)).

Az összeszámításnak nem feltétele, hogy a kapcsolt felek között történt-e szerződéskötés, az alapján teljesítés vagy sem.

Kisvállalati adó bejelentése

A KIVA, bármikor év közben választható, mivel az adóalanyiság a választást követő hónap első napjától lép életbe. A KIVA választása a ‘T201T’ vagy ‘T201’ jelű nyomtatványon történik.

Kisvállalati adó előnyei

1. Egységes adókulcs: A vállalkozásban keletkezett nyereség és bértömeg azonos adókulccsal, azaz 10 százalékkal adózik. Ez ösztönzi a foglalkoztatást és a bérek emelését.
2. Alacsonyabb adóteher: A KIVA-nál nincs szükség a 9 százalékos társasági adó mellett a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetésére. Ez jelentős adóteher-csökkenést eredményez a társaságnál.
3. Veszteség elhatárolás: A korábbi TAO-s veszteség, a KIVA rendszerben KIVA veszteségnek minősül. Speciális veszteségleírásra tekintettel pedig a személyi jellegű kifizetések terhe csökkenthető e formában.
4. Adóalap-meghatározás egyszerűsége: Koncepcionálisan egyszerűbb a társasági adónál, kevesebb az adóalap-növelő és csökkentő tételek száma. Sok gazdasági esemény nem érinti a KIVA adóalapot (pl. céltartalék), ami adminisztratív könnyebbséget jelent.
5. Beruházások támogatása: Az adóalap-meghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás által vagyonnövelő tevékenységre (például beruházásokra és készletek vásárlására) fordított eredmény ne emelje az adóalapot, így elősegíti a gyorsan növekvő vállalkozásokat.

KIVA hátrányok – Osztalék

1. Magasabb adóteher az osztalékokra: A kisvállalati adóalanyiság esetén a jóváhagyott osztalék növeli az adóalapot, ami magasabb adóterhet jelent, mint egy társasági adóalany esetében, ahol az osztalékra csak a személyi jövedelemadó vonatkozik. (amennyiben a magánszemély jövedelme a tárgyévben eléri az adófizetési felső határt, azaz a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.)
2. Kisvállalati adó a jóváhagyott osztalék után: Ha a kisvállalati adóalany jóváhagyott osztalékot fizet, a vállalkozásnak meg kell fizetnie a 10 százalékos kisvállalati adót a jóváhagyott osztalék után, kivéve, ha az osztalék forrása a kisvállalati adóalanyiság megkezdése előtti időszakból származó adózott eredmény vagy eredménytartalék.

HIPA és innovációs járulék

Egy kisvállalati adóalany, amely innovációs járulékfizetésre kötelezett, egyszerűsített módon határozhatja meg az iparűzési adó alapját, amely megegyezik a kisvállalati adóalap 120%-ával. Ezt az egyszerűsített adóalapot az innovációs járulék alapjának is tekinti.

***

Amennyiben további kérdése van gazdasági társaságok adózási formáival kapcsolatban, forduljon adószakértő kollégáinkhoz!