+36 70 770 7425

Tag / kapcsolt vállalkozás

kapcsolt vállalkozás

Kapcsolt vállalkozások értelmezése a hazai szabályozásban

A kapcsolt vállalkozások fogalma a hazai szabályozási környezetben változó, a kapcsoltság meghatározásával az adójogszabályok mellett, a számviteli törvény és a Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban Ptk.) is foglalkozik.

A kapcsolt vállalkozás fogalma- Társasági adó

A kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos szabályokat nemcsak a társasági adó rendszerében, de például a KATA, a reklámadó, a helyi iparűzési adó, a kisvállalati adó vonatkozásában is találhatunk.

A kapcsolt vállalkozások fogalmát a Tao. tv. 4. § 23. pontja határozza meg. Az Art. 7. § 28. pontja szerint, a kapcsolt vállalkozások alatt szintén a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozásokat kell érteni.

Kapcsolt vállalkozási viszony fennállásáról akkor beszélhetünk, ha:

  • az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik („anya – leány”);
  • az adózó és az a személy, amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik („leány – anya”);
  • az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni („testvér”);
  • a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
  • az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a) -c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
  • az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

OECD Modellegyezmény 9. cikkely 1. bekezdése szerint kapcsolt vállalkozás, ha:

  • az egyik Szerződő Állam vállalkozása közvetve vagy közvetlenül érdekeltséggel rendelkezik a másik Szerződő Állam vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében;
  • ugyancsak a személyek közvetve vagy közvetlenül érdekeltséggel rendelkeznek az egyik Szerződő Állam vállalkozásának és a másik Szerződő Állam vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében.

Összehasonlítva a hazai és nemzetközi szabályozás szerinti kapcsoltság értelmezését, a Tao. tv. szerinti hazai szabályozás részletesebb, a közvetlen és közvetett kapcsolatokat, a Ptk. szerinti közeli hozzátartozókat (szülő, gyermek, házastárs, testvér), illetve az ügyvezetés egyezőségét is kapcsolt viszonynak tekinti, továbbá a telephelyre vonatkozó kikötés, amely egy specifikus részletezése a definíciónak a hazai szabályozásban.

Többségi befolyás

Az egyes kapcsolódó fogalmak részletes bemutatását jelen cikkünkben nem mutatjuk be, de fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a többségi befolyás a Ptk. 8:2. § bekezdése értelmében, egyrészt 50% feletti szavazati részesedést jelenthet, másrészt meghatározó befolyás útján valósulhat meg.

A kapcsolt vállalkozás fogalma- Számviteli törvény

A Számviteli törvény 3§. (7.) bekezdése szerint kapcsolt vállalkozás az anyavállalat, a leányvállalat és a közös vezetésű vállalatok.

Fontos különbség, a Számviteli tv. és a Tao. tv között, hogy míg a Számviteli tv. csak gazdasági társaságok között értelmezi a kapcsolt viszonyt, addig a Tao tv. magánszemélyek esetében is kapcsoltsági viszonyt keletkeztet a jogszabályban megfogalmazott feltételek megléte esetén.

További különbség, hogy a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozás esetében meghatározó az 50% feletti szavazati aránya a tagnak, míg a Számviteli tv. a közös vezetésű és a társult vállalkozást is kapcsolt félnek tekinti a maga 33%, illetve 20%-os szavazati arányával.

Transzferár szabályok esetében mindenképpen a Tao tv. szerinti fogalom meghatározás a releváns.

Kapcsolt vállalkozások KIVA

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény továbbiakban: Katv; 2. § 9. pont szerint a kapcsolt vállalkozás a Tao. tv 4. § 23. pontja szerinti vállalkozás.

A KIVA adóalanyiság belépési feltételeire azonban a törvény tartalmaz rendelkezéseket a kapcsolt vállalkozások vonatkozásában. A KIVA adóalanyiság választáskor, amennyiben a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni kívánó adózó rendelkezik a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozással, foglalkozni kell az állományi létszámra és a bevételre vonatkozó értékhatárok pontos számításával is. Az összeszámítási szabály szerint mind az állományi létszám, mind a várható árbevétel tekintetében nem csak a KIVA-t választani kívánó cég, hanem a kapcsolt vállalkozások értékeit is figyelembe kell venni, az utolsó lezárt beszámolójukban foglalt adatokkal.

Kapcsolt vállalkozás KATA

A KATA törvény a kapcsolt vállalkozás fogalmát közvetlenül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) fogalmi meghatározását veszi át, ezért két egyéni vállalkozó között a kapcsolt vállalkozói viszony nem értelmezhető.

  1. évi CXLVII. törvény 8. § (6a) és (6b) bekezdése 40 százalékos adómértékkel terheli az olyan kisadózói bevételt, mely a kisadózóval kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőtől érkezik. A kapcsolt vállalkozások esetében kifizetőktől származó bevételi összegre kell a 40 százalékos adót megfizetni.

Kifizető, az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti.

Kapcsolt vállalkozások a helyi iparűzési adó rendszerében

  1. január 1-jétől a Htv. 39. § (11) bekezdése szerint az a vállalkozó, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint szokásos piaci ár alkalmazására kötelezett, a kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget, ráfordítást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti szokásos piaci ár alapulvételével állapítja meg.

A vállalkozó a kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget, ráfordítást a szokásos piaci ár alapulvételével állapítja meg. Ha az iparűzési adó alapja csökkenne a szokásos piaci ár alkalmazása mellett, akkor a csökkentés csak akkor alkalmazható, ha a vállalkozó rendelkezik a vele szerződő fél azon nyilatkozatával miszerint az ugyanakkora összeggel növelte az iparűzési adó alapját.

Bejelentési kötelezettség

A transzferárazási adójogszabályok értelmében az adózót bejelentési kötelezettség terheli a vele kapcsolt vállalkozói viszonyban álló féllel összefüggésben, ha adóévben adózó a kapcsolt féllel üzleti kapcsolatba lépett. A Tao tv. szerinti kapcsolt fél bejelentésének elmulasztása 500 ezer Ft bírságot von maga után bejelenteni elmulasztott kapcsolt felenként.

 

Kapcsolt vállalkozással, Transzferár nyilvántartással foglalkozó további szakmai cikkeinket itt találja: