Mi a transzferár?

A transzferár az az ár, amelyet a kapcsolt vállalkozások termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, illetve immateriális javak egymás közötti értékesítése során alkalmaznak. Ez adómegtakarítást is jelenthet a vállalkozások számára, amennyiben a kapcsolt felek eltérő árat alkalmaznak, mint azt tennék független felek irányába, ezzel pedig átcsoportosíthatják az adóalapjukat egy másik társaságba.

Hazai adóalanyokat tekintve a jövedelem és a hozzá tartozó jövedelemadó átcsoportosíthatósága minden esetben kapcsolt vállalkozások között fordulhat elő, mint magyar adóalany határon túli kapcsolt vállalkozásával, vagy magyar adóalany belföldön működő kapcsolt vállalkozásával összefüggésben. A jövedelemadó átcsoportosítása határon túli kapcsolt vállalkozáshoz egyes nemzeti adóbevételek hátrányára vagy előnyére történhet. Tekintve, hogy minden adóhatóság a saját adóbevétele növelésére törekszik, a kapcsolt vállalkozások ügyleteit az adóhatóságok kiemelten ellenőrzik és szigorú szabályozás alá esnek.

Mi a szokásos piaci ár elve a transzferárazásban?

A szokásos piaci ár elve egy nemzetközi standard a transzferárakra vonatkozóan, melyet az OECD tagországokban működő vállalkozásoknak és adóhatóságoknak kell alkalmazniuk. A szokásos piaci ár elve kimondja, hogy minden piaci szereplőnek úgy kell viselkednie, és árait kialakítani egymás között, mintha független társaságok lennének egymástól.  Amennyiben a kapcsolt vállalati tranzakciók nem a szokásos piaci ár elve szerint kerültek meghatározására, úgy számszerűsíteni szükséges a különbséget, és az adózónak az adóalapját korrigálnia kell. Az adóalap növelése kötelező ez esetben, a csökkentés lehetősége feltételekhez kötött.

Mi az a transzferár nyilvántartás?

A transzferár nyilvántartás célja az, hogy meghatározzuk a kapcsolt ügyletek piaci árát (ártartományát), és megállapítsuk, hogy a kapcsolt vállalkozások által alkalmazott ellenérték piaci volt-e.

Milyen ügyletekre vonatkozóan kötelező elkészíteni a transzferár nyilvántartást?

A 32/2017. NGM rendelet alapján továbbra sem szükséges transzferár nyilvántartást készíteni az olyan tranzakcióra, amelyek esetében a teljesítések értéke nem éri el a nettó 50 millió Ft-ot évente.

Frissítés: 2022. december 28-án közzétételre került a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet módosításáról szóló 27/2022 (XII. 28.) PM rendeletet. Eszerint a transzferár-nyilvántartási kötelezettség alól mentes tranzakciók értékhatára a korábbi 50 millió forintról a 2022. adóévtől 100 millió forintra növekedett, tehát, csak a 100 millió forint összegű teljesítést meghaladó ügyletekre kell transzferár-dokumentációt készíteni.

A rendelet alapján a közvetített szolgáltatások tekintetében továbbra sem szükséges transzferár nyilvántartás készítése, amennyiben haszonkulcs nélküli közvetlen továbbszámlázásra kerül sor a cégcsoport tagjai között.

Többszintű transzferár dokumentációs kötelezettség

2018-as adóévtől minden kapcsolt vállalat számára már kötelező az új, több szintű nyilvántartási forma alkalmazása, amelynek minimálisan a fődokumentumból (Master file) és helyi dokumentumból (Local file) kell állnia. A transzferár-nyilvántartás harmadik eleme a CbC (országonkénti) jelentés, amely jelenleg csak a 750 millió eurós konszolidált árbevételt elérő cégcsoportba tartozó hazai vállalatokat érinti.

A fődokumentum a cégcsoportot mutatja be, míg a helyi dokumentum az adózó kapcsolt vállalkozásaival fennálló ügyleteinek szokásos piaci jellegét vizsgálja.

Milyen szankcióval kell számolni hiányzó transzferár nyilvántartás (fődokumentum, helyi nyilvántartás) esetében?

Alapesetben továbbra is 2 millió Ft mulasztási bírság szabható ki hiányzó dokumentációnkként, ügyletenként. Az adózó a mulasztási bírság ellenére továbbra is kötelezett a transzferár nyilvántartás elkészítésére, ezen kötelezettség nem teljesítését további mulasztási bírság kiszabásával szankcionálhatja a magyar adóhatóság.

A magyar adózónak szükséges rendelkeznie fődokumentummal?

A magyar adózó helyi dokumentumai mellett szükséges, hogy rendelkezésre álljon a fődokumentum is. Az adóhatósági vizsgálat során a helyi dokumentumok mellett a fődokumentum is bekérésre kerül az adózótól.

A fődokumentum elkészítéséhez szükséges információk leginkább az anyavállalatnál állnak rendelkezésére, így ezen dokumentum minőségben történő elkészítése alapvetően az anyavállalat feladata.

Milyen határidőig kell rendelkezésre állni a magyar adózónál a helyi nyilvántartásnak?

A társasági adóbevallás benyújtásának időpontjáig a helyi nyilvántartásnak el kell készülnie, azaz naptári éves adózók esetében a 2021. adóévi helyi nyilvántartásoknak 2022. május végéig rendelkezésre kell állniuk.

Milyen nyelven kell elkészíteni a fődokumentumot, illetve a helyi dokumentumot?

A magyar nyelven kívül általánosan elfogadottnak tekinthető az angol, német, francia nyelv alkalmazása a nyilvántartások elkészítésére. Ezen idegen nyelvek alkalmazása esetén az adóhatóság nem kérheti az adózótól a magyar nyelvre lefordított nyilvántartást.

Társaságunk vállalja angol nyelven történő dokumentációk elkészítését is.

Piaci ár meghatározása – helyi dokumentáció készítés

A piaci ár meghatározásához nemzetközileg elismert adatbázist használunk, amely megbízható, az adóhatóság előtt megfelelően alátámasztható. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ezeket a nyilvántartásokat a későbbiekben évről évre frissíteni kell.

Amennyiben transzferár szabályozással, nyilvántartás készítéssel kapcsolatban segítségére lehetünk, keressék a Central Audit szakértőit.

Adótanácsadási szolgáltatásainkért keresse szakértő kollégáinkat!