Egyszerűsített foglalkoztatás 2024 – amit minden munkáltatónak tudnia kell

A hazai foglalkoztatási gyakorlat folyamatosan igazodik a jogszabályi változásokhoz.  A különböző foglalkoztatási formák közül kiemelt figyelmet érdemel az egyszerűsített foglalkoztatás és a hagyományos munkaviszony, illetve azok egymástól való elkülönítése. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül nem áll fenn biztosítási jogviszony, szemben a teljes körű biztosítási jogviszonyt nyújtó, munka törvénykönyve által szabályozott munkaviszony között.

A foglalkoztatással kapcsolatos változásoknak számos tekintetben van hatása a munkaerőpiacra és a kereskedelemre, mindamellett érintik a nyugdíj- és az egyéb ellátórendszereket is. Az Európai Unió által előírt jogharmonizáció következtében különösen fontos a szupranacionális szinten hozott döntések nyomon követése és nemzeti szintre történő átültetése, valamint alkalmazása, elősegítve ezzel az ellenőrzések végrehajtását és az igazgatási folyamatok megfelelő működését.

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (Efo. tv.) és a munka törvénykönyvének vonatkozó részei tartalmazzák. Az adózási és a járulékfizetésre vonatkozó előírásokat pedig a személyi jövedelemadóról, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló jogszabályok határozzák meg. A minimálbér és a garantált bérminimum mindenkori összegét kormányrendeletek szabályozzák.

Eljárási szabályok:

• Az adózás rendjéről szóló törvény (2017. évi CL. törvény
• az adózás rendjéről)
• Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (2017. évi CLI. törvény
• az adóigazgatási rendtartásról)
• Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet (465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet
• az adóigazgatási eljárás részletszabályairól)

Alapvető fogalmak:

• Minimálbér: az a legkisebb összeg, amelyet a munkáltató köteles megfizetni a munkavállaló számára
• Adózás: közteherfizetési kötelezettség, ami magában foglalja az előírt adó megállapítását, bevallását, megfizetését (a NAV fogalomtára alapján); a legismertebb adók a személyi jövedelemadó (SZJA) és társasági adó (TAO)
• Közteher: közterhet, vagyis adót és járulékot mindenkinek fizetnie kell, hogy ezzel az állami kiadásokhoz hozzájáruljon. Közteher az adófizetési kötelezettség vagy a járulékfizetési kötelezettség (pl. társadalom- és nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási hozzájárulás)
• Munkaidő: a munka kezdetétől annak befejezéséig eltelt idő
• Szabadság: azok a napok, amelyeken a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól
• Munkaszerződés: a munkavállalás feltételeinek, a munkaadó és a munkavállaló jogainak és kötelességeinek szerződésben történő szabályozása

Kedvezmények és juttatások:

• Adómentesség: bizonyos keretösszegig terjedően mentesülés az adófizetési kötelezettség alól
• Éjszakai pótlék: éjszakai munkavégzésért járó külön díjazás
• Családi kedvezmények: az eltartottak után érvényesíthetó adókedvezmények

Ezek a szabályok és jogszabályok határozott kereteket szabnak a munkáltatóknak, biztosítva ezzel az egyenlő bánásmód követelményét és a munkavállalók jogainak védelmét.

A 2023-as év változásai

A munkajog területén, különösen az alkalmi munkák kapcsán 2023 jelentős változásokat hozott (foglalta össze a Bookkeepie szakértője). Augusztus 1-jétől ugyanis a filmipari statiszták napi nettó jövedelme immár nem haladhatja meg a minimálbér 12%-át. Ezt az összeget 100 forintra pontosítva kell megállapítani. A változás hozzájárul a munkabérek rendszerezéséhez, harmonizálásához.

Miután az egyszerűsített foglalkoztatást végző munkáltatók kötelezettségei is módosultak augusztustól, az adófizetési kötelezettség a minimálbérrel arányos, például:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében 0,5%,
• alkalmi munka esetén 1%,
• filmipari statiszták alkalmi munkája során 3%.

Külön figyelmet érdemel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerepe, mivel kötelezően közzé kell tenniük az adott szektorra vonatkozó adókötelezettségek mértékét, valamint a nyugellátás alapját. Ezen kívül az új szabályozások hatására módosult a nyugellátás napi alapja is, amely mostantól a minimálbér 1%-át teszi ki.

Kormányrendelet  határozza meg a minimálbér évi összegét, amely befolyásolja az alkalmi munkavállalók foglalkoztatási feltételeit. Így 2023 decemberétől a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi minimálbére 266.800 forintra emelkedett, a garantált bérminimum pedig 326.000 forint lett. Ennek megfelelően természetesen a közterhek is módosultak:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka: 1 300 forint,
• alkalmi munka: 2 700 forint,
• filmipari statiszták: 8 000 forint.

A nyugellátás alapja a változások értelmében 3 700 forintról 7 500 forintra növekedett a közteher változásától függően. Ezek az újonnan bevezetett szabályok nagyobb átláthatóságot és stabilitást tesznek lehetővé a munkavállalók számára, köszönhetően a kiterjedtebb adminisztrációnak.

Mi, szakértők folyamatosan figyelemmel kísérjük a jogszabályi változásokat, hiszen elengedhetetlen, hogy mielőbb tájékoztatni tudjuk az érintetteket és segítsük az új rendelkezésekhez történő akadálymentes alkalmazkodást. Az Efo tv. ide vonatkozó módosításai rámutatnak arra, mennyire fontos az adózással kapcsolatos naprakész tudás mind az alkalmi munkát vállalók, mind pedig a munkáltatók számára, hogy mindenkor képesek legyenek megfelelni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a vonatkozó törvények előírásainak.

2024 év eleji változások

2024. január 1-jétől érvénybe lépett egy új szabályozás, amely az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos közterhekre vonatkozik. A változás értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül.

Ezt a munkáltató köteles megfizetni az alkalmazottak után mind a szórakoztatóipari statisztaként végzett munka, mind pedig a mezőgazdasági és turisztikai szezonális, vagy alkalmi munkák esetén. A közteher-bevétel felosztása a változástól függetlenül ezt követően is az egészségiztosítási-, nyugdíjbiztosítási- és a foglalkoztatási alap között történik meg.

Fontos részlet, hogy a szociális hozzájárulási adót szabályozó törvény (Szocho tv.) által meghatározott mentességek és kedvezmények az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban nem érvényesíthetők. Ezzel összhangban az adókötelezettség teljesítésére és a közteher megosztására az Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (Efo tv.) szabályait kell alkalmazni.

Nekünk, munkáltatóknak elengedhetetlen az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos új szabályok megismerése és jogszabályok szerinti alkalmazása, valamint a közterhek megfelelő megosztása a releváns alapok között.

Amennyiben további kérdése van gazdasági társaságok adózási formáival kapcsolatban, forduljon adószakértő kollégáinkhoz!