Halasztott adó

Halasztott adó kapcsolata a magyar számviteli törvénnyel

Az egyik fontos módosítás a számviteli törvényben az, hogy 2023-tól a Globális Minimumadó alkalmazásának harmonizálása miatt bekerült a halasztott adó fogalma a magyar számvitelbe. Ez a változás jelentős hatással lehet a vállalkozások adózási elszámolási gyakorlatára és pénzügyi kimutatásaira.

A halasztott adó alkalmazása a magyar számvitelben opcionális, vagyis nem kötelező annak alkalmazása. Az érintett vállalkozásoknak lehetőségük van választani, hogy alkalmazzák-e ezt a lehetőséget már a 2023. évi beszámolójukban, illetve későbbi időszakokban. Azonban, ha döntenek az alkalmazása mellett, ezt a döntést rögzíteni kell a számviteli politikában. Ennek a lehetőségnek az igénybevételét érdemes fontolóra venni azoknak a társaságoknak, akik számára fontos, hogy a számviteli értékelések valósághű képet mutassanak a jövőbeli adóhatások tekintetében.

Mikor keletkezik halasztott adó?

A halasztott adó akkor merül fel, amikor az adóalap módosító tételeknek olyan jövőbeni hatásai vannak, amelyek átmeneti adókülönbözetet eredményeznek. Ez jelentkezik, amikor egy vagyonelem értéke a számviteli könyvelésben eltér az adózási értéktől, és ez a különbség a jövőbeni időszakokban fog megfordulni.  Az átmenetei különbségek lehetnek, melyek a jövőben növelik az adóalapot, de lehetnek olyanok is, amelyek csökkenteni fogják.

A halasztott adókötelezettség azokon az átmeneti különbözeteken alapul, amelyek adókötelesek, és amelyeket a jövőben kell kifizetni adóként.

A halasztott adókövetelés pedig azokat az átmeneti különbségeket tükrözi, amelyek levonható adót jelentenek a jövőben, figyelembe véve a levonható átmeneti különbségeket. A céltartalék, követelések értékvesztése tipikus adókövetelés alap. Ennek oka, hogy  adóalap növelő tétel, ami a későbbiekben visszafordul.

Veszteségelhatárolás is egy tipikus halasztott adókövetelés alap, azonban csak olyan mértékben lehet kimutatni a könyvekben, amennyiben az valószínű, hogy elegendő jövőbeli adóköteles nyereség fog rendelkezésre annak felhasználásra.

Halasztott adó nem keletkezik az állandó, adózás által el nem ismert tételeken (pl. bírság).

Számviteli elszámolás

Az első évben, amikor alkalmazzák a halasztott adót, a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség kezdeti értékét az eredménytartalékkal szemben kell kimutatni. Amikor pedig megszüntetik a halasztott adó alkalmazását, a megszüntetés évének kezdeti értékét szintén az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni.

A halasztott adókövetelést külön sorban kell kimutatni a befektetett eszközök között, míg a halasztott adókötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között.

A fordulónapon az eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni a halasztott adókövetelés összegére, hogy az ne befolyásolja a szabad eredménytartalék összegét. Ez a gyakorlat segít a pénzügyi kimutatások átláthatóságában és a megfelelő elszámolásban.

A halasztott adóköveteléseket és -kötelezettségeket azon adókulccsal kell értékelni, amely a mérlegfordulónapon hatályos és várhatóan vonatkozni fog a következő üzleti évekre is.

Halasztott adó megállapítása

Közzétételek

A kiegészítő mellékletben részletesen kell bemutatni a halasztott adók mozgástábláját, amely jogcímenként felsorolja a jelentős tételeket az alábbiak szerint:

a) Nyitó könyv szerinti és számított értékek,

b) Az adott üzleti évben keletkezett halasztott adó tételek könyv szerinti és számított értékei,

c) A felhasználásból eredő tárgyévi csökkenések,

d) Az üzleti várakozások, az adókulcsok és az adózási környezet változásai miatt bekövetkezett tárgyévi változások,

e) A tárgyévi záró könyv szerinti és számított értékek.

Ez a táblázat részletes és átlátható képet nyújt a halasztott adókkal kapcsolatos mozgásokról és változásokról, segítve ezzel a vállalkozásokat az adózási helyzetük és pénzügyi teljesítményük megértésében.

***

Amennyiben további kérdése van gazdasági társaságok adózási formáival kapcsolatban, forduljon adószakértő kollégáinkhoz!