Mi a Könyvvizsgálat?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, illetve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény szerint a könyvvizsgáló, és a könyvvizsgálói feladatok elvégzésének elsődleges célja annak megállapítása, hogy a számviteli jogszabályok szerint összeállított beszámoló megbízható és valós összképet nyújt-e a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Kijelenthetjük, hogy ez, illetve a beszámolóról készített, a könyvvizsgáló véleményét ismertető könyvvizsgálói jelentés elkészítése tekinthető a könyvvizsgáló legfőbb feladatának.

Sokrétű iparági tapasztalatainknak köszönhetően a megbízásaink során az éves beszámolók könyvvizsgálata mellett vállaljuk könyvvizsgálati feladatok elvégzését társaságok alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszűnésekor vagy külön jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok ellátását.

Kinek kötelező és kinek nem kötelező a könyvvizsgálat?

A számviteli törvény a nevesített kivételektől eltekintve minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó számára kötelezővé teszi a magyar számviteli szabályok szerint összeállított éves beszámolója könyvvizsgálatát. Semmi nem tiltja azonban, hogy a mentesülő vállalkozók a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozókhoz hasonlóan könyvvizsgálót bízzanak meg beszámolójuk felülvizsgálatával.

A könyvvizsgálatra vonatkozó értékhatárok megváltoztak. A jelenlegi szabályozás alapján nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül. Az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Az elfogadott törvényjavaslat értelmében 2025. évtől kezdődő üzleti évben a 300 millió forint helyett immáron 600 millió forintos árbevételt kell figyelembe venni az átlagok meghatározása során.

Vannak azonban olyan esetek, amikor a fenti mentességek nem alkalmazhatóak, mert például a könyvvizsgálatot külön jogszabály írja elő, vagy a vállalkozót konszolidálásba vonják be, esetleg abban a nagyon ritka esetben, amikor a megbízható és valós összkép érdekében eltér a számviteli törvény előírásaitól, de ugyanúgy nem alkalmazhatják takarékszövetkezetek, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepei és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók sem. Ezeknél a vállalkozóknál tehát mindenképpen kötelező könyvvizsgálóval hitelesíttetni a beszámolót.

Hogyan válasszunk könyvvizsgálót?

Kötelező könyvvizsgálat esetén fontos szempont, hogy a könyvvizsgálóval bizalmi kapcsolatot célszerű kialakítani. A könyvvizsgáló betekinthet a könyvelésbe, a beszállítói és vevői szerződésekbe, munkaszerződésekbe, megismerheti az üzleti titkokat, az árképzési politikát, a beérkező panaszokat, jóformán minden információhoz hozzáfér, ami a vállalkozó számára fontos lehet. A könyvvizsgáló megválasztása éppen ezért egy olyan kérdés, ami a vállalkozó legmagasabb döntéshozatali szintjein dől el.

Minden szolgáltató vagy tanácsadó, így a könyvvizsgáló kiválasztásakor is érdemes több lehetőséget is megvizsgálni ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjunk hozni. Természetesen az egyik legfontosabb szempont az ajánlati ár, amelyet a könyvvizsgáló az előzetes tájékozódása, illetve a Könyvvizsgálói Kamara ajánlása alapján alakít ki. Ne hagyjuk azonban figyelmen kívül a többi szempontot sem!

Ellenőrizzük, hogy a felkérni kívánt könyvvizsgáló rendelkezik-e azokkal a képesítésekkel és kompetenciákkal, amelyek a társaság iparágában működő vállalkozások beszámolóinak hitelesítéséhez szükségesek. Ez főleg olyan speciális ágazatokban lehet releváns, ahol a könyvvezetési és beszámolási szabályok köre nem korlátozódik a számviteli törvényre, hanem külön kormányrendeletekben további szabályok is találhatók.

Tájékozódjunk arról, hogy a felkérni kívánt könyvvizsgáló mekkora tapasztalattal rendelkezik abban az üzleti szektorban, amelyben mi tevékenykedünk. Rengeteg időt takaríthatunk meg, ha nem kell a legalapvetőbb összefüggésekre is rávilágítanunk, és a könyvvizsgáló már rendelkezik előzetes ismeretekkel az iparágunk működéséről, nem is beszélve arról, hogy lényegesen hasznosabb tanácsokkal szolgálhat abban az esetben, ha valamilyen hiányosságot tapasztal a működésünkben.

A könyvvizsgáló által alkalmazott technológia időszerűségéről se feledkezzünk meg. Jelentősen növelheti a könyvvizsgálat hatékonyságát, ha mindkét fél tájékozottan mozog a modern szoftveres megoldásokban. A könyvvizsgáló által alkalmazott adatelemzési technikák hozzájárulnak az ügyfél számára valódi értéket teremtő elemzésekhez és tanácsokhoz.

Érdeklődjünk a könyvvizsgáló által bevezetett minőségbiztosítási eljárásokról, amelyek alkalmassá teszik őt arra, hogy a lehető legmagasabb szintű szolgáltatást nyújtsa számunkra. Ilyen eljárások lehetnek a könyvvizsgáló kollégák által elvégzett kereszt-ellenőrzések, rendszeres továbbképzések, és a megbízásban közreműködő egyéb szakértők kiválasztásának szempontjai is.

Ne dőljünk be azoknak az szakértőknek, amelyek feltűnően alacsony könyvvizsgálati díjak ajánlásával kívánják a vállalkozók tetszését elnyerni. Ebben az esetben azt kockáztatjuk, hogy a beszámoló ellenőrzése, illetve az egyéb könyvvizsgálati szolgáltatások elvégzése nem a megfelelő színvonalon fog történni, a kifizetett összegért cserébe nem azt elvárt szolgáltatást kapjuk, vagy akár elhúzódó könyvvizsgálat esetén a törvényi határidőket nem tudjuk betartani.

Miért válasszon minket?

A Central Audit csapata az ügyfél elégedettségét tartja legfontosabb céljának, és ennek érdekében úgy alakítjuk ki ügyfeleinknek nyújtott szolgáltatásainkat, hogy a legtöbb hozzáadott értéket teremtsük meg számukra. Éves beszámolók, konszolidációs csomagok, átalakulási vagyonmérlegek és vagyonleltárak, illetve apport könyvvizsgálatához kérje ajánlatunkat elérhetőségeink valamelyikén!