Eredménytartalék felhasználása osztalék fizetésre

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 39§ (3) bekezdése rendelkezik az eredménytartalék felhasználásáról. Pontosan meghatározza, hogy  az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Az osztalékfizetési korlát kiszámításakor a szabad eredménytartalék és a saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni a méregkészítés időpontjáig elszámolt, elszámolt kapott (járó) osztalékot, részesedést. Ugyanakkor a tőketartalék nem nyújthat fedezetet a negatív eredménytartalékkal szemben és figyelni kell arra, hogy a negatív eredménytartalék csökkenti az osztalékfizetés lehetőségét.

Eredménytartalék felhasználása: A osztalék könyvelése

Az osztalékot a gazdálkodónak az erre vonatkozó döntés napjával, vagyis a tárgyévet követő üzleti évben kell lekönyvelnie, ami a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség előírásakor közvetlenül az eredménytartalékot csökkenti, a kapott (járó) osztalék pedig változatlanul a pénzügyi műveletek bevételeit növeli az osztalékból származó követelés előírásakor.

Nem kerülhet sor osztalékfizetésre hitelezővédelmi okok miatt, amennyiben a gazdálkodónak a helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a gazdálkodó törzstőkéjének a mértékét vagy amennyiben az osztalékfizetés veszélyezteti a társaság jövőbeni biztonságos működését.

A gazdálkodó a beszámoló elfogadása utáni időpontban már csak osztalékelőleget fizethet.  Ehhez a társaságnak egy kizárólag belső használatú közbenső mérleget kell készítenie. A közbenső mérleg nem nyilvános, nem kell közzétenni és letétbe helyezni. Nincs kiegészítő melléklete.

Eredménytartalék felhasználása: Pótbefizetés visszafizetése

A számvitelről szóló 2000. évi C törvény 38. § (4) alapján, lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik.

A fentiek alapján a pótbefizetésről veszteséges üzleti működés esetén, mint átmeneti forrásról határozhatnak a tulajdonosok, amelyet nyereséges működés esetén kötelezően vissza kell fizetni, így osztalékról csak a korábban befizetett összes pótbefizetés visszafizetése után lehet dönteni.

***

Amennyiben osztalékfizetéssel kapcsolatban további kérdése merülne fel, szakértő kollégáink állnak az Ön rendelkezésére!