Osztalék adózása
Osztalék adózása
Az osztalék az az összeg, melyet a tagok a vállalatban meglévő részvényeik után, a vállalat számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalék terhére kapnak. Az osztalékból származó jövedelem, mint jövedelemtípus akkor jelentkezik, mikor a társaság tagja a nyereségből részesednek. Az osztalék adózása körüli szabályok 2022 -ben az alábbiak szerint alakulnak:
Osztalék fogalma az Szja törvény és számviteli törvény szerint
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 66. §-a alapján az osztalékból származó jövedelem:
- a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem;
- a kamatozó részvény kamata;
- a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;
- az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama;
- a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték;
- a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg;
- a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték;
- a KMRP résztvevője részére a KMRP által megszerzett vagyonelemek hozamából származó kifizetés.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 114.§ (1) bekezdése alapján az osztalék a gazdálkodó tagjai részére az adózott eredmény felhasználásáról (az osztalék jóváhagyásáról) szóló döntés alapján kifizetni elrendelt, az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csökkenéseként elszámolt összeg.
Osztalékfizetés
A taggyűlés az osztalék kifizetéséről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Amennyiben a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a tagoknak az adózott eredményt a törzsbetétek arányában kell felosztani.
Az adózott eredmény csak akkor kerülhet felosztásra, ha ezáltal a társaság saját tőkéje, nem csökken a társaság törzstőkéje alá.
Osztalékfizetési korlát
A következő esetekben nem kerülhet sor osztalék kifizetésére:
- a társaság helyesbített saját tőkéje (saját tőke csökkentve a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal) nem éri el, vagy a kifizetés következtében nem érné el a jegyzett tőke összegét,
- ha az osztalék kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét,
- Jegyzett tőke feltöltése a saját vagyonból (Ptk. 3: 162. §) rendelkezés szerint, 2022. január 1-től a tagok határozhatnak úgy, hogy egészben vagy részben az osztalék terhére vállalják a pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatását. A társaság tehát jogosult osztalékról határozni, azonban annak a tagnak, aki még nem teljesítette pénzbeli vagyon hozzájárulását, az osztalék nem fizethető ki, hanem a még nem teljesített pénzbeli betétre kell elszámolni.
Osztalék adózása
A magánszemély részére kifizetett osztalékból származó jövedelmet a 2022-es adóévben 15 százalék személyi jövedelemadó terheli. Főszabály szerint az osztalékot terhelő adót a kifizetőnek szükséges megállapítani a kifizetés időpontjában, levonnia, és a kifizetést követő hónap 12-ig megfizetni és 08-as bevallásban adatot szolgáltatnia.
A külföldi pénznemben megszerzett osztalékból az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.
Kifizető hiányában az osztalék, osztalékelőleg adóját a magánszemély maga köteles megállapítani, és az adót a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig kell a magánszemélynek megfizetnie [Szja törvény 66. § (3) bekezdés].
Osztalékelőleg adózása
A magánszemély tulajdonosok részére kifizetett osztalékelőlegből a kifizetőnek 15% személyi jövedelemadót kell levonnia, amelyet a végleges osztalék után megállapított adóval szemben, mint adóelőleget számolhat el a magánszemély. Az osztalékelőleget a kifizetés évéről szóló bevallásban csak tájékoztató adatként kell feltüntetni (ha 2021-ben fizettek osztalékelőleget, akkor a 21SZJA-B lap 56.sorban.), vagyis mint különadózó jövedelem nem kerül bevallásra.
Osztalékelőleg bevallása tényleges osztalékként
Akkor, ha 2021-ben ténylegesen osztalékká alakul a korábban kifizetett osztalékelőleg, az esetben a 21SZJA-04 lap 167. sorában kell a beszámoló szerinti adatok alapján az osztalékból származó jövedelmet bevallani. Az osztalékelőleg után korábban megfizetett adót pedig a 21SZJA-C lap 66. sorában tüntetjük fel, de a magánszemélynek már nem kell a bevallott osztalék utáni adót saját kötelezettségeként megfizetnie.
Szociális hozzájárulási adó kötelezettség
Az osztalék kifizetés után a 15 százalékos személyij övedelemadó teher mellett szociális hozzájárulási adót is szükséges fizetni, mértéke 13 százalék. A szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege, azaz 4.800.000 Ft-ot 2022-ben. A szociális hozzájárulás fizetési felső határ számítása esetében figyelembe vehető az összes olyan jövedelem együttes összege, amely szociálishozzájárulás-fizetési kötelezettség alá esik, mint munkabér, tagi jövedelem, ingatlan bérbeadásból származó jövedelem, osztalék.
Fontos megjegyezni, hogy az osztalékelőleg után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, azt csak akkor szükséges, ha az osztalékelőleg átalakul osztalékká.
***
Amennyiben további kérdése merül fel adózással kapcsolatban, vagy osztalék, osztalék adózás, osztalékfizetés témakörében, forduljon bizalommal szakértő kollégáinkhoz.
A Central Audit adótanácsadás szolgáltatásai az alábbiak:
Adóbevallások összeállítása, benyújtása
Adózási kérdések megoldásainak kidolgozása