Tagi kölcsön
A tagi kölcsön keletkezése és megszűnése
Tagi kölcsön fogalma, szabályozása
A tagi kölcsön fogalmát arra vonatkozó előírt jogszabály nem szabályozza, ezért a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a kölcsönre vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni, figyelembe véve a tagi kölcsönnel kapcsolatos jellegzetes előírásokat.
A tagi kölcsön alapvető célja, hogy a gazdasági társaságok, szövetkezetek tulajdonosai vagy tagjai a társaságnál jelentkező forrás hiány esetén, külső forrásbevonás nélkül is biztosítani tudják a társaság megfelelő pénzügyi működését. Ugyan jogszabály nem rendelkezik a tagi kölcsön szabályozási környezetéről, ettől függetlenül a tagi kölcsön felvétele esetén a feleknek körültekintően kell eljárni, szükséges odafigyelni az eljárási rendre, illetve indokolt lehet a létesítő okiratba is belefoglalni ennek lehetőségét, a későbbi viták és akár adóhivatal által nem megfelelő következtetések elkerülése érdekében.
A tagi kölcsönszerződés írásos formakényszere a gazdasági társaságoknál és szövetkezeteknél is fennáll. A szerződésben érdemes rögzíteni a kölcsönnyújtás időpontját, a kölcsön összegét, a kölcsönnyújtás feltételeit, a társaságnak a kapott kölcsön után kell-e, illetve milyen mértékű kamatot kell és mikor fizetnie, a kamatszámítás módszerét, a kölcsön visszafizetésének, illetve törlesztésének időpontját, késedelem esetén a késedelmi kamat mértékét.
Tagi kölcsön keletkezése és könyvelése
A tagi kölcsönfelvételről a taggyűlésnek kell határozatot hoznia. A számviteli nyilvántartásokba való rögzítés a tag (tulajdonos) által a pénzügyi folyósításkor történik.
A tagi kölcsön könyvelése az alábbiak szerin történik:
T pénzeszközök – K Egyéb kötelezettségek tagokkal szemben
Abban az esetben, ha a tagi kölcsön devizája eltér a számviteli nyilvántartások pénzemétől, akkor a devizában nyújtott kölcsönt a számviteli politikában rögzített árfolyam pénzügyi teljesítés napján érvényes árfolyamon forintra átszámított összegben kell a kölcsöntartozást a könyvekbe felvenni, év végén a devizatartozás át kell értékelni.
Tagi kölcsönszerződés megszűnése
A tagi kölcsöntartozás megszűnésének legjellemzőbb esetei a következők:
- törlesztése visszafizetéssel
- beszámítása pótbefizetés teljesítésébe
- elengedése
1.
A tagi kölcsönszerződés megszűnik, amikor a Társaság a kölcsön összegét visszafizeti a kölcsönt nyújtó tag (tulajdonos) részére. Ez történhet egy összegben vagy több részletben is.
T Egyéb kötelezettségek tagokkal szemben – K Pénzeszközök
Az idegen devizában nyilvántartott tagi kölcsönt nyilvántartási árfolyamon átszámított forintösszegében kell csökkenteni, ezzel egyidejűleg a pénzeszközök között szereplő devizaszámlát csökkenteni kell a törlesztésre felhasznált deviza nyilvántartási árfolyamán átszámított forintösszegben. A nyilvántartási árfolyam és a deviza nyilvántartási árfolyama miatti különbözetet jellegétől függően a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai közé kell átvezetni, pénzügyileg realizált árfolyam különbözet címén.
2.
Figyelembe véve, hogy a pótbefizetés nem csak pénzben, hanem egyéb eszköz formájában is teljesíthető, ennek megfelelően tagi kölcsön követelés átadásával is teljesíthető a pótbefizetés. Ez esetben a pótbefizetésként kapott tagi kölcsön összegét az egyéb követelések közé kell felvenni a lekötött tartalékkal szemben. Szükséges megemlíteni azonban, a lekötött tartalékba helyezett saját tőke forrás korlátozott forrás, amit az osztalék, illetve osztalékelőleg kifizetése során a saját tőkéből le kell vonni. Ha a tag lemond a pótbefizetés visszafizetéséről, akkor a lekötött tartalékot csökkenteni kell az eredménytartalék egyidejű növelésével.
3.
A tag dönthet a kölcsön elengedése mellett. Ilyen esetben az elengedett tartozást az egyéb bevételekkel szemben kell kivezetni a könyvekből, így a kölcsön elengedés a társasági adóalapnak részévé válik.
Kapcsolt vállalkozások között elengedett tagi kölcsön esetén, a követelést elengedő tag oldalán az elszámolt ráfordítással meg kell emelni a társasági adóalapot, függetlenül attól, hogy az adós oldalán az elengedett tartozás miatt elszámolt bevétel szintén társasági adóalappá válik.
Tagi kölcsön kamata
A kamat esetében át kell gondolni, hogy például a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) rögzíti, miszerint pénzügyi szolgáltatásokat, ideértve a kölcsön nyújtását is, rendszeresen és üzletszerűen csak pénzügyi intézmények végezhetnek. Ezért fontos átgondolni, hogy milyen gyakorisággal nyújtott kölcsön tekinthető rendszeresnek és a felszámított kamat vajon vonatkozhat-e olyan nyereségszerzésre, amely üzletszerűnek tekinthető. Amennyiben a tag kamatmentesen szeretne kölcsönt nyújtani, ez esetben pedig a transzferár-szabályokat szem előtt tartva, piaci kamatot kell kikötniük, hogy abba az adóhatóság ne kössön bele.
***
Amennyiben a tagi kölcsönnel kapcsolatban további kérdése merülne fel, a Central Audit Kft. szakértő kollégái állnak az Ön rendelkezésére!
A Central Audit adótanácsadás szolgáltatásai az alábbiak:
Adóbevallások összeállítása, benyújtása
Adózási kérdések megoldásainak kidolgozása