Transzferár dokumentáció 2022 –szigorúbb szabályozás, több millió forintos büntetés várhat a kapcsolt vállalkozásokra

Jelentősen változik a transzferár szabályozási környezet, a közzétett T/360. számú törvényjavaslat alapján. Ugyan a cégcsoportok eddig is kötelezettek voltak transzferár nyilvántartás készítésére, ahol a kapcsolt tranzakciók értéke elérte az 50 millió Ft-ot évente, de idáig arról adatot szolgáltatni nem kellett az adóhivatal részére. Az új rendelkezés szerint azonban a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózóknak a társasági adóbevallásban adatot kell szolgáltatniuk a kapcsolt vállalati tranzakciókról. Ez azt is jelenti, hogy az adózónak a társasági adóbevallás benyújtásig, rendelkezésre kell, hogy álljon, piaci árat alátámasztó kalkuláció. Cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb változásokat:

Milyen szankcióval kell számolni hiányzó transzferár nyilvántartás esetében 2022-ben?

A tervezett jogszabály módosítás értelmében, abban az esetben, ha az adózó a nyilvántartást nem készítette el, vagy határidőn túl készítette el, illetve azt az ellenőrzés során a Adóhatóság bármilyen okból hiányosnak minősíti, a korábbi 2 millió forint helyett 5 millió forintig terjedhet a kiszabható mulasztási bírság a hiányzó ügyletenként, míg ismételt jogsértés esetén pedig 10 millió forintig szabható ki a mulasztási bírság nyilvántartásonként.

Adatszolgáltatás a társasági adóbevallásban

Új rendelkezésként került be a törvényjavaslatba a kötelező adatszolgáltatás az állami adó és vámhatóság részére. A jogszabály tervezet szerint, a nyilvántartásra kötelezett adózóknak az éves társasági adóbevallásukkal egyidejűleg kell adatot szolgáltatniuk. Ez azt is jelenti, hogy a jogszabály életbe lépést követően a társaságoknak sokkal nagyobb hangsúlyt és figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy időben eleget tegyenek a nyilvántartási készítési kötelezettségeiknek, de legkésőbb a társasági adó benyújtásig, ami naptári éves adózók esetében követő év május 31-ig kell, hogy rendelkezésre álljon. A kötelező adatszolgáltatás körét a 32/2017. NGM rendelet (transzferár rendelet) fogja tartalmazni.

Interkvartilis tartomány képzése

Az interkvartilis tartomány a transzferárazási gyakorlatban azt jelenti, hogy a szokásos piaci ár tartományt az ügyletre vonatkozóan meghatározott szűkítések elvégzésével kell kialakítani. Meghatározott feltételek teljesülése esetén azonban az adózó nem köteles megképezni az interkvartilis tartományt. A tervezet módosítás értelmében a kivételek megszűnnek, és minden esetben kötelezővé válik az interkvartilis tartomány képzése.

Adóalap kiigazítás medián értékére

A törvényjavaslat alapján, ha az adózó által alkalmazott haszonkulcs nem esik bele a szokásos piaci ártartományba, az esetben a kiigazítást a mediánra kell megtenni. A gyakorlatban ez azt is jelenti, példán szemléltetve, ha az alkalmazott haszonkulcs 3% de a szokásos piaci ártartomány 4% és 7% közötti (medián érték 5,5%), akkor a transzferár adóalap növelést a 3% és a 5,5% közötti értékkel kell megtenni. A társasági adó növelő tétellel egyezően, előfordulhat, hogy meg kell emelni a helyi adó alapját is, illetve az arra kötelezettek esetében az innovációs járulékot, az energiaellátók jövedelemadóját is.

A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem (APA)

Az adózók továbbra is kérhetik a NAV szakmai támogatását a nyilvántartás elkészítésében. Az eljárás díja a törvényjavaslat alapján emelkedik, egyoldalú eljárás esetén 2 millió forintról 5 millió forintra, két- vagy többoldalú eljárás esetén 8 millió forintra.

A Central Audit Consulting Kft. többéves tapasztalattal rendelkezik a transzferár-dokumentációk elkészítésében, illetve folyamatosan figyelemmel kísérik a legújabb fejleményeket mind a hazai, mind az azt befolyásoló nemzetközi jogszabályozásban.

***

Amennyiben a transzferár-szabályok alkalmazásával, transzferár nyilvántartással kapcsolatban bármilyen további kérdése merülne fel, forduljon bizalommal szakértőinkhez.