Adóváltozások 2024 – 2023. évi őszi adócsomag tartalma

Adóváltozások 2024

Cikkünket folyamatosan frissítjük a jövő évet érintő, aktuális adóváltozásokkal kapcsolatban. Adóváltozások 2024 cikk rövid tartalma:

1. Társasági adó 2024 -es változások

2. KIVA 2024 -es változások

3. Helyi iparűzési adó 2024 -es változások

4. Számviteli változások 2024

1. Társasági adó 2024 -es változások

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás

A kormány által elfogadott törvényjavaslat alapján jelentős változások várhatók az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások és felújítások területén. Az általános csoportmentességi rendelet módosításával összhangban a javaslat részletesen szabályozza az ilyen projekteket, külön kiemelve az általános energiahatékonysági célokat és az épületenergetikai projekteket.

Az egyik kulcsfontosságú változás az „alternatív beruházás, felújítás” fogalmának bevezetése. A törvény módosítása értelmében az adókedvezmény alapját képező beruházások és felújítások esetében olyan projekteket vehetünk figyelembe, amelyek hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkeznek, továbbá a projekteknek meg kell felelniük az érvényben lévő uniós szabványoknak, és olyanoknak kell lenniük, amelyeket az adózó akkor is végrehajtott volna, ha nem lennének elérhetőek adókedvezmények vagy más állami támogatások.

A módosítások nemcsak új fogalmakat vezetnek be, hanem korlátozzák is az adókedvezmények mértékét, amennyiben az adózó az alternatív beruházás vagy felújítás alkalmazása nélkül, közvetlenül a magasabb energiahatékonyság eléréséhez szükséges beruházás vagy felújítás elszámolható költsége alapján határozza meg azt.

A maximális adókedvezmény összege jelentős emelkedésen megy keresztül, megduplázódva a korábbi 15 millió euróról 30 millió euróra. Azonban az igénybe vehető összeg továbbra is függ az elszámolható költségek 15%-ától, és a kis- és középvállalkozások esetében további növekedés lehetséges.

Az adókedvezmény érvényesítésének kizáró okai tovább bővülnek az alábbi esetekkel:

• Ha a beruházás vagy felújítás a kapcsolt energiatermelés, távfűtés, távhűtés támogatását célozza meg.
• Ha a beruházás vagy felújítás a fosszilis tüzelőanyaggal (ideértve a földgázt is) működő energiatermelő tárgyi eszköz telepítésére irányul.

Az új szabályozás részletezi azt is, mikor nem lehet igénybe venni az adókedvezményt. Például az elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás esetében az adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a projektet a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal befejezték.

Fejlesztési adókedvezmény

A fejlesztési adókedvezmény szabályai az idei évben több változáson mentek keresztül. Az elfogadott törvényjavaslat részletezi azokat az eseteket, amikor az Európai Bizottság engedélye szükséges a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez. Főként akkor lesz szükség erre az engedélyre, ha a jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházáshoz kapott állami támogatás meghaladja a 41,25 millió eurót, illetve kis- és középvállalkozások esetében az 8,25 millió eurót.

Kutatás-fejlesztés tevékenység adókedvezménye

2024-től bevezetésre kerül egy új adókedvezmény a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatására, már nemcsak a globális minimumadó alanyok számára.

Ezen adókedvezményt az adózó 5 évre vonatkozó választása alapján veheti igénybe és az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10%-a, de maximum 55 millió eurónak megfelelő forintösszeg az alapkutatások esetében, 35 millió eurónak megfelelő forintösszeg az alkalmazott (ipari) kutatások esetében, valamint 25 millió eurónak megfelelő forintösszeg a kísérleti fejlesztések esetében.

Az adókedvezményt minden évben maximális összegben kell érvényesíteni, és a fel nem használt rész a negyedik adóév végéig kiutalásra kerül az adózó számára, feltéve, hogy nincs jelentős adótartozása az állami adóhatósággal szemben (100 eFt).

2. KIVA 2024 -es változások

A KIVA alanyiság megszűnik, ha egy zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakul át, a formaváltás napját megelőző nappal. Amennyiben az adóalanyiság a Tao. tv. szerint, nem kedvezményezett átalakulással miatt szűnik meg (egyesülés vagy szétválás), hanem könyv szerinti értéken történő átalakulás megy végbe, az érintett adózó 15 napon belül a NAV-hoz megtett bejelentéssel ismételten választhatja a KIVA alanyiságot, a feltételek betartása mellett. Az egyesüléssel vagy szétválással érintett adózó a még fel nem használt elhatárolt veszteség és beruházási kedvezmény továbbvitelére jogosult a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában.

2024. január 1-től a kisvállalati adóalap meghatározásánál a kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető összeg (személyenként maximum 500 ezer forint / hó) összhangba kerül a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény hatályos adókedvezmény összegével a doktori képzésben résztvevők számára.

3. Helyi iparűzési adó 2024 -es változások

A globális minimumadó szabályai alapján, amennyiben a vállalkozó igénybe veszi a kutatás-fejlesztési tevékenységére vonatkozó társasági adókedvezményt, ezen előnyt felhasználva nem csökkentheti a helyi iparűzési adó alapját az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségeivel. Ez a rendelkezés a 2023. december 31-től kezdődő pénzügyi évek vonatkozásában érvényes.

Adótartozással rendelkező adózók adatainak önkormányzati adóhatósági közzététele

Továbbiakban az önkormányzatok csak azoknak az adózóknak az adatait tehetik közzé helyi adótartozásukról, akiknek a kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozása meghaladja az 500 ezer forintot (korábban 100 ezer forint volt az értékhatár).
Magánszemélyek adatait, akik nem végeznek vállalkozási tevékenységet és adótartozással rendelkeznek, nem lehet nyilvánosságra hozni.

4. Számviteli változások 2024

Halasztott adó

A törvény keretében, a globális minimumadó implementációjának részeként, bevezetésre kerül a nemzetközi számviteli gyakorlatban már alkalmazott halasztott adó intézménye a magyar számviteli szabályokba. Az adózók választhatják, hogy alkalmazzák-e a halasztott adót, amelyet a számviteli politikájukban kell rögzíteni.

A halasztott adó a számviteli és adótörvények közötti eltérésekből eredő átmeneti különbözeteket kezeli, például fejlesztési tartalék, értékcsökkenés, céltartalék, elhatárolt veszteség, adókedvezmények stb. A beszámolóban csak azokat a halasztott adópozíciókat lehet feltüntetni, amelyek várhatóan megtérülnek a következő üzleti években a nyereségadó alapjában.

A mérlegben a halasztott adóköveteléseket és halasztott adókötelezettségeket nettó összegben kell kimutatni a befektetett eszközök vagy a hosszú lejáratú kötelezettségek között.
A törvény lehetővé teszi a halasztott adószabályok alkalmazását már a 2023. évben induló üzleti évre is.

Visszaváltási díjrendszer

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli törvény) kiegészül a 2024. január 1-jétől induló kötelező visszaváltási rendszerrel kapcsolatos előírásokkal. A törvény értelmében a nem újrahasználható termékek visszaváltási díját a gyártónak egyéb ráfordításként kell elszámolnia a koncessziós társaság felé. A 2023. július 1-jétől bevezetett kiterjesztett gyártói felelősségi díjat (EPR-díj) pedig az igénybe vett szolgáltatásként kell kezelni a számviteli nyilvántartásaiban. Az elfogadott törvény további pontosítást tartalmaz, miszerint a visszaváltási díj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni szükséges.

***

Amennyiben bármilyen további kérdése van az adóváltozások részleteivel kapcsolatban, forduljon adószakértő kollegáinkhoz!