Távmunka költségtérítés 2022 -ben
Távmunka költségtérítés 2022 -ben
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalónál a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerült költség megtérítése a munkáltató kötelezettsége. Ezt nevezzük költségtérítésnek. Eddig is kaphattak a munkavállalók költségtérítést például munkaruhára, vagy éppen a munkába járásra. Az otthoni vagy részben otthoni munkavégzés elterjedésével, valamint az elszálló energia árakra való tekintettel egyre több munkáltató megfontolja a távmunkavégzéshez kapcsolódó költségtérítések biztosítását a munkavállalói részére. Cikkünk a távmunka költségtérítés támogatási lehetőségeit és feltételeit mutatja be a 2022. június 1-i hatályú távmunka költségtérítés rendelet alapján.
Alap feltételként a költségtérítés alkalmazásához szükséges megállapodni a távmunkáról a munkavállalóval, mégpedig a munkaszerződésben, emellett a hibrid munkavégzésről szóló belső szabályzat elkészítése is kötelező. Figyelembe kell venni a Munka Törvénykönyve a távmunkavégzésre vonatkozó előírásait. Ezek egy részétől el lehet térni, viszont ez csak a munkaszerződés módosításával lehetséges.
Amennyiben a távmunkavégzés bevezetéséről dönt a munkáltató, akkor érdemes annak minden munkajogi vonzatát is alaposan átgondolni. Emellett fontos az is hogy a már meglévő egyéb költségtérítésekkel összhangban legyen a távmunka költségtérítése. Fontos kiemelni, hogy a távmunka költségtérítés adózása szerint lehet
- adómentes vagy
- adóköteles is (ez esetben bérként adózik)
Adómentes költségtérítés
Az adómentes távmunka költségtérítés elszámolása szerint két megoldást különböztetünk meg:
- költségtérítés tételes költségelszámolással
- átalány költségtérítés
Tételes költségelszámolás
Adómentes az internethasználat, a bérleti díj, a fűtés, a világítás és a technológiai energiadíj költségtérítése az alábbi feltételek betartása mellett:
- a munkáltatónak és a munkavállalónak munkaszerződésben meg kell állapodniuk a Munka Törvénykönyve szerinti távmunkavégzésről;
- a munkavállalónak számlával kell igazolnia a felmerült költséget;
- ha munkavállaló lakása és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor a kiadások a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, négyzetméter, köbméter stb.) alapulvételével vehetőek figyelembe.
- a tételes költségelszámolás alkalmazható a távmunkavégzéshez használt számítástechnikai eszközök, és a szoftverek használati jogának a megvásárlására is.
Átalany költségtérítés
Adómentes a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén adott, legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (2022-ben ez 20.000 Ft) az alábbi feltételekkel, igazolás nélkül:
- a munkáltatónak és a munkavállalónak munkaszerződésben meg kell állapodniuk a Munka Törvénykönyve szerinti távmunkavégzésről;
- a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell állapodniuk a költségtérítésről (ez megoldható egy szabályzat keretében is);
- ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, akkor a havi összeget a távmunkavégzéssel érintett munkanapokra arányosítani kell;
- a munkavállaló nem számolja el a távmunkavégzéssel összefüggésben a fentiek szerinti tételes rezsiköltségeket (internethasználat díja, a helyiség bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja).
Munkáltatói kölcsön lakás korszerűsítéshez
A munkáltató adómentes vagy kedvező adózású munkáltatói kölcsönt nyújthat munkavállalói részékre lakás korszerűsítés céljára.
Korszerűsítésnek minősül az épülettechnikai rendszer megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazásával történő kialakítása vagy cseréje, a szigetelés, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése stb.
Amennyiben a kölcsön nem haladja meg a 10 millió forintot a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt, akkor adómentesen adható a magánszemélynek (a folyósításról kiállított banki igazolás mellett).
Az Szja törvény szerint a munkáltató nem köteles kamatot felszámítani a hitel után, azonban, ha nem számít fel legalább a jegybanki alapkamatnál 5 százalékponttal magasabb kamatot a kölcsönre, vagy legalább a szokásos piaci kamatot, akkor a kölcsön csak kifizetői adó mellett adható. Ebben az esetben a munkáltatónak a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, így összességében 33,04%-os adó- és járulékteher vonatkozik az kamatkedvezményre.
A munkáltatói kölcsön beépíthető a cafeteria rendszerbe.
***