egyesules szetvalas atalakulas

Egyesülés, szétválás – A társasági forma megváltoztatása

Egyesülés, szétválás – A társasági forma megváltoztatása

A mai gyorsan változó piaci környezettel és legújabb trendek követésével nem könnyű lépést tartani. Állandóan változtatni, alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez, jogszabályi háttérhez. Előfordul, hogy a vállalkozás korábbi keretei már nem teszik lehetővé a gyors és rugalmas alkalmazkodást. Ilyenkor jöhet szóba az egyesülés, szétválás vagy a társasági forma megváltoztatása, mely nagyban segíti a tulajdonosokat a változó piaci környezethez jobb alkalmazkodásban. Például, a Kft.-ből Zrt.-vé történő átalakulás az újabb saját tőke bevonását, illetve a tulajdonosi kör rugalmasabb megváltoztatását teszi lehetővé.

Milyen esetekben lehet előnyös az egyesülés egy vállalkozásnak?

Az egyesülés technikailag lehet összeolvadás vagy beolvadás. Az egyesülés általában a felvásárlás útján történő terjeszkedést szolgálja. Az egyesülés előnyei az alábbiak:

  • méretgazdaságosság és a nagyobb hatékonyság, szinergia elérése
  • a tranzakció révén hozzáférhető válnak a szellemi termékek tulajdonjogai
  • új szegmensekbe vagy földrajzi régiókba történő behatolással nagyobb piacra tehet szert a vállalkozás
  • diverzifikálhatja termék- vagy szolgáltatás portfólióját és az üzleti kockázatokat

Mikor előnyös a szétválás?

A szétválás technikailag lehet különválás vagy kiválás. A szétválás lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy

  • visszaállítsák az alaptevékenységre való összpontosítást (ez növelheti a jövedelmezőséget a munkafolyamatok racionalizálása és a tőke ésszerű elosztása révén)
  • megszabaduljanak az egyik leányvállalatukkal kapcsolatos adósságoktól és kockázatoktól
  • biztosítsa a cégvagyon megfelelő elkülönítését
  • adózás szempontjából észszerűbb struktúrát alakíthat ki

Egyesülés, szétválás, átalakulás – lépésről lépésre

  1. A folyamatot a tulajdonosi döntés indítja el
  2. Számviteli zárást kell végezni és a végleges vagyonmérlegeket könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. (Ha az átalakulásban résztvevő társaságok valamelyike könyvvizsgálatra kötelezett, a vagyonmérleg-tervezet könyvvizsgálata is kötelező, melyet nem a választott könyvvizsgáló hitelesít, hanem független könyvvizsgáló!)
  3. Számviteli feladatok: vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet(ek), illetve a végleges vagyonmérleg(ek) és vagyonleltár(ak) elkészítése. (A vagyonmérleg a társaság vagyonának és saját tőkéjének alátámasztására szolgál, mind az ezt részletező vagyonleltárt, amely tételesen tartalmazza a jogelőd és jogutód társaság(ok) eszközeit és forrásait) A vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek célja az átalakulásról szóló tulajdonosi döntés támogatása, valamint a cégbírósági eljárás alátámasztása.
  4. A végleges vagyonmérleg és vagyonleltár összeállítása. Ennek kettős célja van, egyrészt annak bizonyítása, hogy a jogutód gazdasági társaság(ok) vagyonmérleg-tervezete(i) alapján a cégbíróságon bejegyzett tőke összege továbbra is rendelkezésre áll, másrészt a végleges vagyonmérleg(ek) képezik az átalakulás során bekövetkezett változások számviteli elszámolásának alapját.

Az úgynevezett kedvezményezett átalakulás: az átalakult társaság(ok) és a tulajdonosaik részére – bizonyos feltételek fennállása esetében – adóelőnyt, vagyis az adózás halasztását biztosítják a tényleges nyereség realizálásáig, amely csak a vállalat jövőbeni értékesítésekor vagy jegyzettőke-leszállításkor várható.

Egyesülés szétválás, átalakulások időzítése

A december 31-i fordulónapra készített számviteli beszámolók adatai a főszabály szerint június 30-ig vehetők figyelembe a saját tőke alátámasztására. Ezért az átalakulásokat érdemes június 30-ig elindítani, így a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet elkészítéséhez nem szükséges külön zárást végezni, és így a könyvvizsgálat is gyorsabban, kevesebb ráfordítással elvégezhető. (Fontos: a hat hónapos intervallum csak abban az esetben alkalmazható, ha az átalakulás során nem élnek az átértékelés lehetőségével. Amennyiben igen, akkor  csak három hónapig használhatják fel a legutolsó beszámoló adatait.)

A határon átnyúló átalakulások

2022. szeptember 1-jétől lép hatályba a határon átnyúló átalakulások társasági jogi hátterét adó jogszabály, amely jelentősen bővíti az EU-n belüli átalakulások lehetőségeit. A jogszabály lehetővé teszi például azt is, hogy egy magyar Kft. német GmbH-vá alakuljon át a cégfolytonosság fenntartása mellett. Az EU-n belül a szabad mozgáshoz való jog nem csupán az uniós polgárok joga, hanem a vállalkozásokra is vonatkozik. Szabadon áttelepíthetik székhelyüket akár egy másik uniós tagállamba.

Határon átnyúló átalakulások – új szabályozás

Kizárólag a korlátolt felelősségű társaságok vagy részvénytársaságok esetében az új szabályozás olyan határon átnyúló átalakulásokra terjed ki, amelyeknél mindegyik résztvevő társaság valamelyik EU tagállam illetőségével rendelkezik. Az új szabályok szerint minden olyan tranzakció lebonyolíthatóvá válik határon átnyúlóan is, ami egy egyszerű belföldi egyesülés vagy szétválás keretében, tehát az új szabály nemcsak az egyesülést, hanem a szétválást, kiválást is lehetővé teszi, ezzel is segítve pl. az olyan jogfolytonos működését nemzetközi hálózattal rendelkező társaságoknak, akiknek korábban csak fióktelepe volt a másik tagállamban.

A korábbi idő- és tőkeigényes, sok nehézséggel járó határokon átnyúló átalakulási procedúra helyett tehát a gyakorlatban  is érvényesül a vállalkozások szabad letelepedéshez való joga.

Nem élhet a határon átnyúló átalakulás lehetőségével az a társaság, mely

  • csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll,
  • kényszertörlési eljárás alatt áll,
  • szerkezetátalakítási eljárás alatt áll;
  • restrukturálási, vagy reorganizációs célú bírósági eljárások hatálya alatt;

Határon átnyúló átalakulás lépésről lépésre

  1. A társaság vezető tisztségviselőinek előterjesztése alapján a taggyűlés dönt arról, hogy a tagok egyetértenek-e az átalakulás szándékával, illetve dönt arról, hogy a társaság melyik fogadó állam szerinti társasági formába alakuljon át, és előzetesen felméri, hogy a tagok közül ki és mekkora vagyoni hozzájárulással kíván a jogutód társaság tagjává válni.
  2. Egyetértés esetén megbízzák a vezető tisztségviselőt a szükséges dokumentumok (átalakulási tervezet, ezen belül vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek) előkészítésével, illetve, ha azok már rendelkezésre állnak, dönthetnek arról is, hogy egy ülésen határoznak a határokon átnyúló átalakulás végrehajtásáról.
  3. Az átalakulási tervezetet könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell, akinek jelentést kell tennie többek között az esetlegesen kilépő tagok a pénzbeli kártalanításának megfelelőségéről és a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek jogszabályi előírásoknak való megfelelőségéről.
  4. A társaság köteles benyújtani az illetékes cégbírósághoz az elkészített dokumentumokat, majd a bírósági jóváhagyást követően a jogutód külföldi társaság bejegyzéséi kérelmet nyújt be a majdani székhelye szerint illetékes bírósághoz. A legfontosabb momentuma a folyamatnak, hogy a hatályosulás napjától kezdve a társaság teljes vagyonának (eszközeinek és forrásainak) – így különösen szerződéseinek, hiteleinek, jogainak és kötelezettségeinek – jogutódja a jogutód társaság.
  5. A hatályosulás napjától számított 90 napon belül kell elkészíteni a végleges vagyonmérleget, amelyet könyvvizsgálóval szintén hitelesíttetni kell.

Adóelőny: A hatályos európai és magyar jogszabályok – bizonyos feltételek fennállása esetében – az adózás halasztását biztosítják a tényleges nyereség realizálásáig az átalakult társaság(ok) és a tulajdonosaik részére. Az adókötelezettség csak a vállalat jövőbeni értékesítésekor vagy jegyzettőke-leszállításkor várható.

***

Amennyiben átalakulással vagy adózással kapcsolatos kérdése merülne fel, forduljon adószakértő kollégáinkhoz!