céltartalék képzés

Céltartalék képzés

Céltartalék képzés számviteli elszámolása

 

Könyvviteli zárlat során gyakran kerülnek a számviteli szakemberek szembe a céltartalék képzés nehézségeivel. Jelen blogunkban a céltartalék képzés elszámolását és a leggyakrabban előforduló gyakorlati típusokat mutatjuk be.

Céltartalék fogalma – számviteli törvény

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 41.§ § (1)-(3) alapján, az óvatossági elvből fakadóan az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni -a szükséges mértékben- a jövőbeni kötelezettségekre, jövőbeli költségekre, illetve a devizatartozások árfolyamveszteségére. A törvény a három nevesített céltartalék képzési előírás mellett, elismeri a kormányrendeletek, illetve más jogszabály által előírt sajátos céltartalék képzés lehetőségét is a gazdálkodónak.

A számviteli törvény 77. § (3) bekezdésének a) pontja rendelkezik továbbá arról, hogy a fentiek szerint képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését) egyéb bevételként kell elszámolni.

Nemzetközi számviteli sztenderdek – IAS 37

Az IFRS-ek szerinti céltartalék akkor mutatható ki csak, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek: egy múltbeli esemény (a kötelezettséget keletkeztető esemény) következtében a jelenben (jogi vagy vélelmezett) kötelem keletkezett, a kifizetés valószínű (“inkább valószínű, mint nem”), és az összege megbízhatóan megbecsülhető, és a mérleg fordulónapján fennáll.

Jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék

A számviteli törvény szerint céltartalékot kell képezni a gazdálkodónak, a jövőbeni kötelezettségekre, amennyiben annak feltételei fennállnak. Jövőbeni kötelezettségek a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségek, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

1.     Végkielégítésre, leépítésre képzett céltartalék

A Munka Törvénykönyv előírásai szerint a munkaviszony, felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait.

Amennyiben a végkielégítésre, tervezett elbocsátásokra, leépítésekre vonatkozó információk a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre állnak, akkor ezek információk ismeretében, a jövőbeni kötelezettségekre a gazdálkodónak céltartalékot kell képeznie.

2.     Garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék és mértéke

A felek közötti szerződésből derül ki, hogy a Ptk. szerint az értékesítő a vevő felé jótállási garanciális kötelezettséggel tartozik-e saját nevében. Amennyiben a vevő által érvényesíthető garancia közvetlen kötelezettje az eladó, akkor a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségekre céltartalékot kell képezni. Természetesen a garanciális kötelezettség mértéke szoros kapcsolatban van a végzett munka minőségével, továbbá a végzett tevékenység jellegével.

3.     Perköltségek után képzett céltartalék

Üzleti év végén, a folyamatban lévő peres ügyekből várható veszteségekre, a per tárgyától függő perértékre, valamint a perköltségekre gazdálkodónak a számviteli törvény 41. § (1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni.

Abban az esetben, ha a per lezárul a mérlegkészítés időpontjáig, a vesztes félnek passzív időbeli elhatárolásként tárgyévre vonatkozóan kell figyelembe venni a költséget, ráfordítást. Értelemszerűen ebben az esetben nem kell céltartalékot képeznie a társaságnak.

Jövőbeni költségekre képzett céltartalék

Céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.

Megegyezzük, hogy a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire ilyen jogcímen céltartalék nem képezhető.

4.     Átszervezési költségekre képzett céltartalék

A számviteli törvény 41. § (1) bekezdésében az átszervezési költségekre képzett céltartalék nevesítetten is szerepel.  Abban az esetben szükséges az erre vonatkozó céltartalékot megképezni, ha a mérlegfordulónapon várhatóan jelentős összegű átszervezési költségek merülnek fel, de összegük és felmerülésük bizonytalan.

Devizatartozások árfolyamveszteségére képzett céltartalék

A számviteli törvény 41. § (1) szerint a tárgyi eszközökhöz, vagyoni értékű jogokhoz, forgóeszközökhöz kapcsolódó, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló hiteltartozások, továbbá tárgyi eszközhöz, vagyoni értékű joghoz tartozó devizakötvény kibocsátásából származó tartozások év végi, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamveszteségét a vállalkozás halasztott ráfordításként mutathatja ki az aktív időbeli elhatárolások között. Ha a vállalkozás ilyen címen halasztott ráfordítást mutat ki, úgy az év végi elhatárolt összeg meghatározott hányadára céltartalékot kell képeznie.

Az elhatárolt devizaárfolyam veszteséget arányosan kell megszüntetni, illetve, ha a devizatartozás teljesen visszafizetésre kerül, vagy a tartozás későbbi átértékelése során keletkező devizaárfolyam nyereség azt ellensúlyozza, árfolyamveszteséget kell az aktív időbeli elhatárolások közül kivezetni.

A nemzetközi számviteli sztenderdek (IAS 37) szerint céltartalékot a devizahitel nem realizált árfolyamveszteségére képezni nem lehet.

Koronavírus – céltartalék

Fel kell arra is hívni a figyelmet, hogy a koronavírus miatti várható 2021. évi árbevétel kiesésre nem képezhető céltartalék.

***

Amennyiben további kérdése merül fel a céltartalék képzéssel, egyéb számviteli kérdésekben, forduljon bizalommal szakértő kollégáinkhoz.