Transzferár kiigazítás az iparűzési adóban

A globális világjárvány arra kényszerítette a multinacionális vállalatokat, hogy újraértékeljék a korábbi transzferár politikát, és fontolják meg kompenzációs kiigazítások végrehajtását annak érdekében, hogy a kapcsolt tranzakciók közötti transzferárát, ugyan gyakran visszamenőlegesen, elfogadható tartományba igazítsák.

A COVID-19 világjárvány pénzügyi hatásai között említhető továbbá, hogy kritikusan megzavarta az ellátási láncokat, egyes gazdasági társaságok jövedelmezősége drasztikusan csökkent, vagy éppen a világjárvány nyertesévé válva kiugró pénzügyi évet zártak.

Iparűzési adó – Transzferár hatása

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 3.§ (2) bekezdése már korábban is meghatározta, hogy az iparűzési adó rendszerében a szokásos piaci ártól való eltérés során, a társaságnak a helyi iparűzési adó alapjának számításakor figyelembe kell venni, ha az egymás közötti ügyletek szerződés szerinti ára eltér a szokásos piaci ártól. Az említett módosító tétel tekintve, hogy nem szerepelt a helyi iparűzési adó törvényben, a társaságok számára nem volt egyértelmű.

A 2021-es törvénymódosítás azonban egyértelművé tette, hogy a szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. §-ban megfogalmazott módszerek szerint kell számítani.

Jogszabályi háttér – Helyi iparűzési adó és transzferár

2021. január 1-jétől a Htv. 39. § (11) bekezdése szerint az a vállalkozó, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint szokásos piaci ár alkalmazására kötelezett, a kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget, ráfordítást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti szokásos piaci ár alapulvételével állapítja meg.

Adóalap korrekció szükségessége – Iparűzési adó

Az adóalap korrekció szükségességének lényegi pontja, az összehasonlító adatok azonosítása a vizsgált kapcsolt tranzakcióhoz. Abban az esetben, ha az ellenőrzött ügylet szerződéses ára, kívül esik az azonosított tartományon, az esetben a társasági adó alapjának korrekciója szükséges.

Iparűzési adó alapjának növelése

A helyi iparűzési adóalap megállapítása során a legfontosabb adóalap-csökkentő tételek:

• anyagbeszerzése költsége,
• árubeszerzés költsége,
• közvetített szolgáltatások értéke,
• alvállalkozói teljesítések,

Kiigazítás során, csak azon ellenőrzött ügyeletek jövedelmezőségének számításakor figyelembe vett bevétel és költségelemeket vehetünk figyelembe, amelyek relevánsak a helyi adó alapjában. Ez azt is jelenti, hogy a társasági adó növelő tétellel egyezően automatikusan nem kell emelni a helyi adó alapját. Meg kell vizsgálni az ügyletek tartalmát, amely miatt kiigazításra van szükség.

Iparűzési adó alapjának csökkentése

A nettó árbevétel csökkentésének vagy a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összege növelésének feltétele, hogy a vállalkozó rendelkezzen a vele szerződő fél azon nyilatkozatával miszerint az ugyanakkora összeggel növelte a nettó árbevételt vagy csökkentette a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összegét az őt terhelő iparűzési adó alapjának megállapítása során.

Ha a szerződő fél nem alanya a helyi iparűzési adónak, akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy e korrekciót az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során figyelembe vette.

Innovációs járulék – Transzferár hatása

Ne felejtsük el, hogy az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával, ezért a transzferár miatti adóalap kiigazítás, nem csak a iparűzési adónkat, de az innovációs járulékot is befolyásolja.

***

Amennyiben további kérdése merül fel az iparűzési adóval kapcsolatban, forduljon bizalommal szakértő kollégáinkhoz.