Társadalombiztosításról szóló törvény változásai 2026-tól
A rendelkezésre álló törvényszövegek és indoklások alapján a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) módosításai elsősorban az adminisztráció egyszerűsítésére, új biztosítási jogviszony bevezetésére, a befizetési gyakoriság egységesítésére és a digitális ügyintézési lehetőségek bővítésére összpontosítanak.
Új jogviszony bevezetése: Tartós Megbízási Jogviszony
Bevezetésre kerül a tartós megbízási jogviszony, amely jelentős változást hoz a megbízási szerződéssel dolgozók biztosítási státuszában és adminisztrációjában:
- Definíció: Tartós megbízási jogviszony olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.
- Biztosítási jogállás: A tartós megbízási jogviszony keretében tevékenységet folytató személyek a jogviszony létrejöttétől kezdődően biztosítottnak minősülnek.
- Folyamatos jogviszony: Ezzel az új jogviszonnyal megszűnik az a korábbi gyakorlat, hogy a megbízási jogviszonyban állóknak minden kifizetéskor utólagosan kelljen bejelenteni a biztosítási időszakot. A biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó be nem jelenti a jogviszony végét.
- Minimális fizetési kötelezettség: A tartós megbízási jogviszony biztosítotti jogállást keletkeztet, ami minimális járulék, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséggel jár. Ennek a fizetési kötelezettségnek a minimális alapja a minimálbér 30 százaléka.
A tartós megbízási jogviszony bevezetése a törvény indoklása szerint azért szükséges, mert a huzamosabb ideig megbízási szerződéssel dolgozók utólagos bejelentési kötelezettsége jelentős adminisztrációs terhet jelentett a megbízóknak, és gondot okozott az Európai Egészségbiztosítási Kártya igénylésénél vagy az A1-es igazolás megszerzésénél.
Egyéni vállalkozók járulékbevallásának egyszerűsítése
Az adminisztráció csökkentése érdekében egységesül az egyéni vállalkozók (mind az átalányadózók, mind a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazók) járulékbevallási gyakorisága:
- Gyakoriság: A korábbi havi bevallás helyett a társadalombiztosítási járulékot negyedévente kell bevallani.
- Határidő: A járulékot a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallani és megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak.
- Adattartalom: A bevallásban a tárgynegyedév adatai havonkénti bontásban kell feltüntetni.
Ezen egységesítés miatt hatályon kívül helyezik az átalányadózókra vonatkozó külön rendelkezést.
Komplex jogviszony nyilvántartás (KJNY) és digitális ügyintézés
Egy új informatikai rendszer, a Komplex Jogviszony Nyilvántartás (KJNY) kerül bevezetésre, amely a természetes személyek társadalombiztosítási helyzetével kapcsolatos tájékoztatást és ügyintézést támogatja:
- Működtetés: A KJNY kialakításában és működtetésében közös adatkezelőként vesz részt az állami adó- és vámhatóság (NAV), az Egészségbiztosítási Alap kezelőszerve (NEAK) és a Kincstár.
- Szolgáltatások: A NAV elektronikus ügyintézési felületet és mobilalkalmazást biztosít a KJNY szolgáltatásainak eléréséhez, lehetővé téve:
- Az aktuális egészségbiztosítási információk lekérdezését.
- Az egészségbiztosítási státusszal kapcsolatos, a NEAK hatáskörébe tartozó egyes eljárások kezdeményezését.
- A társadalombiztosítási egyéni számla adatainak, valamint az európai egészségbiztosítási kártyávalkapcsolatos adatok lekérdezését.
- Egészségügyi szolgáltatási járulék (ESZJ) egyeztetés: A KJNY révén az ESZJ fizetésére kötelezett személyek elektronikus úton kezdeményezhetik az egyeztetési eljárást az egészségbiztosítási szervnél (NEAK), ha nem értenek egyet a fizetési kötelezettségükkel.
Hivatalbóli eljárások és adatkezelés
- Hivatalból Induló törlés: Megteremtődik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség visszamenőleges, hivatalból induló törlésének lehetősége bizonyos esetekben, például ha a magánszemély külföldön elhalálozott, vagy ha az eljárás más magánszemély jogos érdekét sérti.
- Külföldi biztosítási adatok: A NEAK az általa a külföldi biztosítási jogviszony tárgyában lefolytatott eljárás eredményéről (külföldi biztosítási időszak kezdete és vége, valamint a megtérítési kötelezettség ténye) közvetlenül, elektronikus úton adja át az adatokat a NAV részére.
- Külföldi bejelentkezés: A külföldön (EGT tagállamban, egyezményes államban vagy nemzetközi szervezetnél) fennálló biztosítási jogviszony létrejöttével, valamint megszűnésével kapcsolatos bejelentés kezdeményezhető a NAV által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is.
Foglalkoztatás elősegítése és ellátások
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításai (Flt.) a társadalombiztosítási jogosultságok igazolását egyszerűsítik:
- Foglalkoztatási igazolás bővítése: A foglalkoztatási igazolásnak a jövőben tartalmaznia kell a munkaviszony megszűnését megelőző három évben a munkavállaló által igénybe vett, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságok kezdő és befejező időpontjait, vagy azt, hogy a munkavállaló nem vett igénybe ilyen szabadságot. Ezzel a munkáltatóknak nem kell külön nyilatkozatot tenniük ezekről az időszakokról.
- Őstermelők igazolása: Az állami adó- és vámhatóság (NAV) jogosult igazolást kiállítani a mezőgazdasági őstermelők részére is a társadalombiztosítási járulék alapjáról és befizetéséről, ezáltal egységesítve és egyszerűsítve az eljárást az álláskeresési ellátásra való jogosultság igazolásához.
