Számviteli törvény változásai 2025 -től: fókuszban a fenntarthatóság, a jelentéstételi kötelezettségek és a beszámolók értékhatárai
A számvitel területén jelentős változások lépnek hatályba 2025. január 1-jétől, a 2024. évi LV. törvény, valamint a 2025. évi LIV. (ún. „tavaszi adócsomag”) és LXXIV. törvény rendelkezései nyomán. A módosítások célja az adminisztratív terhek csökkentése, az uniós előírásokhoz való igazodás, valamint a fenntarthatósági szempontok érvényesítése.
Könyvvizsgáló kijelölési feltételek tilalma
Az egyik kiemelt változás a könyvvizsgáló kiválasztására vonatkozik. 2025. január 1-jétől kezdődően, de akár már a 2024-es üzleti évre is alkalmazható módon, tilos olyan szerződéses kikötés, amely a legfőbb szervet egy adott könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kiválasztására kötelezné, ha a könyvvizsgálat jogszabályon alapul. Ez a szabály nemcsak az éves beszámolók könyvvizsgálatára, hanem a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra is kiterjed.
A másik jelentős változás az egyes beszámolók alkalmazásának értékhatáraira vonatkozik. (2025. január 1-jével) az alábbi táblázatban foglaltuk össze a legfontosabb határértékeket.
| Beszámoló típusa | Mérlegfőösszeg (mFt) | Nettó Árbevétel (mFt) | Átlagos létszám (fő) |
|---|---|---|---|
| Mikro-gazdálkodó éves beszámoló | 150 | 300 | 10 |
| Egyszerűsített éves beszámoló | 2.000 | 4.000 | 50 |
| Éves beszámoló | >2.000 | >4.000 | >50 |
| Konszolidált beszámoló | 10.000 | 20.000 | 250 |
| Fenntarthatósági jelentés | 10.000 | 20.000 | 250 |
Önköltségszámítási szabályzat értékhatáremelés
Fontos változás, hogy a megnövekedett értékhatárokkal az önköltségszámítási szabályzat készítési kötelezettsége is módosult. Az új szabály szerint már csak azoknak az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak kell ilyen szabályzatot készíteniük, amelyek esetében az értékesítés árbevétele (csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével) meghaladja a 4 milliárd forintot, vagy a költségnemek szerinti költségek összege meghaladja a 2 milliárd forintot. E két feltétel közül bármelyik teljesülése esetén a következő évtől a vállalkozás köteles belső szabályzat alapján, utókalkulációval meghatározni a saját előállítású termékek, szolgáltatások önköltségét. Ugyanakkor egy átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy azok a vállalkozások, amelyek a korábbi értékhatárok alapján kötelezettek voltak ugyan, de az új határok alapján már nem lennének, mentesüljenek a szabályzat készítése alól.
Kötelező könyvvizsgálat értékhatáremelése
Szintén az értékhatárok emelésének következménye, hogy a kötelező könyvvizsgálat határa is nőtt. Az új szabályok szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a vállalkozás nettó árbevétele meghaladja a 600 millió forintot, és a foglalkoztatottjainak száma az 50 főt. A nettó árbevételre vonatkozó értékhatárt két megelőző üzleti év átlagában kell vizsgálni.
Pontosítás történt a könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozóan, ha egy vállalkozás anyavállalatnak minősül, de nem kötelezett konszolidált beszámoló készítésére, akkor sem automatikus a könyvvizsgálati kötelezettség. A javasolt módosítás szerint az ilyen vállalkozásokra ugyanaz a szabályozás vonatkozik, mint más gazdálkodókra: csak akkor válnak könyvvizsgálatra kötelezetté, ha árbevételük és létszámuk két egymást követő évben meghaladja a megadott határértékeket.
Fenntarthatósági jelentés formátuma (ESEF)
A fenntarthatósági jelentés készítésére vonatkozó módosítások is pontosításra kerültek. Bár a tőzsdei cégek esetében kötelező az éves jelentés ESEF (Európai Egységes Elektronikus Formátum) szerinti benyújtása, ez a kötelezettség a fenntarthatósági jelentésre nem vonatkozik. A könyvvizsgáló ugyan nyilatkozik arról, hogy az üzleti jelentés nem tartalmaz lényeges hibás állítást, de ez a nyilatkozat nem terjed ki a fenntarthatósági jelentésre. Emellett az is egyértelműsítésre került, hogy a fenntarthatósági jelentés ESEF-formátumban történő elkészítése nem a könyvvizsgáló bizonyosságnyújtási feladatának része.Fenntarthatósági jelentés készítésének kötelezettsége a határértéket meghaladó, közérdeklődésűnek nem minősülő vállalkozások esetében (javasolt hatálybalépés: 2027. illetve 2028. éven induló üzleti év).
