Számviteli törvény változásai 2022

Számviteli törvény 2022

A számviteli törvény változásai 2022 -ben röviden összefoglalhatók.  Amint a konkrét törvényi változások napvilágot látnak, cikkünket azonnal frissítjük.

Fejlesztési támogatások elszámolása – Számviteli törvény változásai 2022

2022. január 1-jétől aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni az egyéb bevétellel szemben, a rendeltetésszerűen használatba vett immateriális javakhoz és tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló, fejlesztési célra adott, beruházási támogatások várható, még el nem számolt összegét.

A jogalkotó célja a törvény változással elsősorban az volt, hogy megszüntesse a Társaságok üzletszerű működése mellett, a támogatott beruházásokhoz kapcsolódó utólagos finanszírozás miatt felmerült, számviteli alapelvek egyikének, az összemérés elvének sérülését.

Változások a Társasági jogban -Pótbefizetés

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [(új) Ptk.] módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény jelentős újítása, hogy a pótbefizetés szabályrendszerét 2022. január 1-től átülteti a gazdasági társaságok közös szabályai közé, így kikerül a kft-re vonatkozó különös szabályok közül. Fenti módosítás értelmében a Ptk. a pótbefizetés elrendelésének lehetőségét, kivéve a részvénytársaságokat, kiterjeszti az összes gazdasági társaságra, segítve ezzel a társaság működésének stabilitását, fizetőképességének hatékony és gyors helyreállítását.

További fontos eleme a törvénymódosításnak, hogy a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket nem köteles a társaság visszafizetni tagoknak, azonban erről a társaság legfőbb szerve kell, hogy döntsön. [Ptk. 3:99/A.§]

A jelenleg hatályos szabályok alapján a ki nem fizetett összeget a lekötött tartalékból át kell vezetni az eredménytartlékba.

Változások a Társasági jogban – A pénzbeli vagyoni hozzájárulásokról

Egyszerűsödik az ún. feltöltési szabály 2022. január 1-től, a hatályos rendelkezés szerint:

„Ha a társasági szerződés rendelkezése alapján a nyilvántartásba vételig a teljes pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem kell befizetni, a tag a pénzbeli vagyoni hozzájárulását egészben vagy részben az osztalékfizetés szabályai szerint felosztható nyereségből fizetheti meg. Ebben az esetben a társaság mindaddig nem fizetheti ki a tagnak az őt megillető osztalékot, hanem azt a tag még meg nem fizetett törzsbetétére kell elszámolnia, amíg a be nem fizetett és a tag törzsbetétére elszámolt nyereség a tag által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a tag által vállalt teljes pénzbeli hozzájárulás mértékét”.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a társaság jogosult osztalékról határozni, de csak annak a tagnak teljesít tényleges kifizetést, aki már befizette a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes összegét, azoknak pedig akik ezt még nem teljesítették, a nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulására számolják el a számukra ki nem adható osztalékot. [Ptk. 3:162. § (1) bek.]

Összefoglalva, amennyiben egy társaság már a működése első éveiben nyereséges működésre számít és osztalékot tervez kivonni, akkor az osztalék összege is felhasználható lesz az alapítói tőke biztosításához szükséges pénzbeli hozzájárulás teljesítése érdekében.

Bekerülési érték -arányosítással megosztott, le nem vonható áfa

A számviteli tv. 47.§ (3) bekezdése, pontosította a bekerülési (beszerzési) érték fogalmát, mely szerint nem része a bekerülési (beszerzési) értéknek a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az Áfa törvény szerint az ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada.

A jogszabály változás az „ellenérték arányában” jelzőt törli és rögzíti, hogy az egyéb módszerekkel történő megosztás esetén sem lehet a bekerülési érték része a megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A számviteli tv. 47.§ (3) bekezdésének előírása alapján a bekerülési (beszerzési) érték meghatározásakor a közvetlen hozzárendelhetőség az elsődleges követelmény.

Könyvvizsgálói jelentés visszavonása

Az új szabályozás értelmében, amennyiben a pénzügyi beszámolóról jogszerűtlenül bocsátanak ki könyvvizsgáló jelentést, és tesznek közzé, az esetben a Közfelügyeleti Hatóság a könyvvizsgálót a független könyvvizsgálói jelentés visszavonására kötelezheti.

Könyvvizsgálói jelentés bővítése

A 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2018. december 17-i 2019/815 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletében foglaltak szerint a könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia véleményt arról, hogy a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóinak az éves pénzügyi kimutatásai megfelelnek-e a 2019/815 foglalt követelményeknek.

***

Amennyiben a számviteli törvény 2022-es változásaival  kapcsolatban bármilyen további kérdése merülne fel, forduljon adószakértő kollegáinkhoz!