Számviteli törvény 2023 -as változásai

A számviteli törvény 2023 -as változásait az alábbi cikkünkben foglaljuk össze:

Beszámolót érintő változások

Plusz jelentési kötelezettségek

2023. január 1-től két új jelentéstételi kötelezettség érinti majd az éves beszámolót IFRS szerint készítő vállalkozásokat. Ezeket az új jelentéseket ugyanúgy letétbe kell helyezni és közzé kell tenni mint az éves beszámolót. Nézzük, melyek lesznek ezek:

1. A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés (vagy összevont jelentés)
2. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés

1. A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés

A fentebb említett körbe tartozó vállalkozás akkor kötelezett a jelentéstételre, ha:

1. két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket:

aa) a mérlegfőösszeg a 6.000 millió forintot,

ab) az éves nettó árbevétel a 12.000 millió forintot,

ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy

1. közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül.

A jelentés az adott üzleti évre vonatkozóan tartalmazza a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódóan:

1. az egyes kormányok részére fizetett összegeket összesen;
2. az egyes kormányok részére fizetett összegeknek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott típusonkénti teljes összegét;
3. a konkrét projekthez rendelt fizetett összegek esetén a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott típusonként fizetett teljes összeg minden egyes projektre vonatkozóan, valamint az egyes projektekkel kapcsolatban fizetett összegeket összesen.

A fentebb említett körbe tartozó vállalkozás akkor kötelezett a jelentéstételre, ha:

1. a számviteli törvény értelmezésében legfelső szintű anyavállalatnak minősül és két egymást követő üzleti évben a konszolidált éves bevétele meghaladta a 275.000 millió Ft-ot;
2. az önálló (a konszolidálásba bevont vállalkozásnak nem minősülő) vállalkozás, ha két egymást követő üzleti évben a konszolidált éves bevétele meghaladta a 275.000 millió Ft-ot.

Mentesülnek a jelentéstételi kötelezettség alól az olyan legfelső szintű anyavállalatok, azok konszolidálásba bevont kapcsolt vállalkozásai és önálló vállalkozások, amelyek (beleértve a fióktelepeiket is) kizárólag Magyarországon telepedtek le vagy rendelkeznek állandó üzletviteli hellyel. (További mentesítések is rendelkezésre állnak).

A 3. ország joga hatálya alá tartozó legfelső szintű anyavállalat az éves beszámoló készítésére kötelezett leányvállalata, ha az anyavállalat két egymást követő üzleti évben a konszolidált éves bevétele meghaladta a 750 millió eurót, köteles az anyavállalatára vonatkozó jelentés közzé-, valamint hozzáférhetővé tételére.

Szintén a fenti kötelezettség terheli a 3. országbeli önálló vállalkozás fióktelepét is, ha az önálló vállalkozás két egymást követő üzleti évben a konszolidált éves bevétele meghaladta a 750 millió eurót, továbbá, ha a fióktelep éves nettó árbevétele meghaladta a 2.400 millió Ft-ot.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre hasonló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség vonatkozik, mint a beszámolóra, ezen felül pedig az érintett vállalkozásoknak hozzáférhetővé kell tenniük a jelentést a saját, vagy a kapcsolt vállalkozásaik honlapján.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés elkészítéséért, közzé- és hozzáférhetővé tételéért a legfelsőbb szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás legfőbb irányító szervének, ügyvezető szervének és felügyelő testületének tagjait együttes felelősség terheli.

A könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell, hogy az üzleti évben a vállalkozás köteles volt-e a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés készítésére és nyilvánosságra hozatalára, és ha igen, akkor ennek a kötelezettségnek eleget tett-e a törvényben meghatározott módon.

Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete

Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak csak néhány információt kell megadniuk a kiegészítő mellékletben. Vannak azonban olyan választási lehetőségek, amelyek szorosan összefüggenek az adózással (pl.: a törvényi előírásoktól eltérő számviteli elszámolás választása, stb). Amennyiben a vállalkozás ilyen választási lehetőséggel élt, ezt a kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni.

A pénzügyi lízingtartozás kimutatása a beszámolóban

A pénzügyi lízingtartozás kimutatásának pontosítása: A hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott pénzügyi lízingtartozás mérleg fordulónapját követő üzleti évben esedékes törlesztő részletét is – a kötelezettségekre vonatkozó általános előírásoknak megfelelően – a rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni.

Aktív időbeli elhatárolások kimutatása

Az intézményi formában működő szervezetekben levő vagyon kimutatása

Könyvvizsgálatot érintő változások

Beszámolót és könyvvizsgálatot érintő változások

A kiválással létrejött gazdasági társaság: értékhatárok 

A kiválással létrejött vállalkozó esetében a beszámoló típusát, valamint a könyvvizsgálati kötelezettséget meghatározó értékhatárok megállapítása során a jogelőd nélkül alapított vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

***

Amennyiben bármilyen további kérdése van a számviteli törvény 2023 -as részleteivel kapcsolatban, forduljon szakértő kollegáinkhoz!