Saját tőke vesztés rendezésének lehetőségi, a negatív saját tőke

A tulajdonosoknak számos lehetőségük van a saját tőke rendezése során. A megfelelő választás kiválasztásakor érdemes figyelembe venni, hogy melyik lehetőség lehet a legmegfelelőbb mind a társaság, mind a tulajdonosok szempontjából.

a) Pótbefizetés

Amennyiben a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést a veszteségek fedezésére előírt pótbefizetési kötelezettség kivetésére, szükséges meghatározni a tagok által kötelezően befizetendő legmagasabb összeget, valamint a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és határidejét a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozatban kell rögzíteni. Fontos kiemelni, hogy a pótbefizetés összege nem emeli a tag törzsbetétjét. A Polgári Törvénykönyv rendelkezése szerint a pótbefizetés lehet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásokkal is teljesíthető. Ezáltal a tulajdonos nemcsak pénzt, hanem olyan vagyontárgyat is átadhat, amely az apportképes eszközöknek minősül.

b) Jegyzett tőke leszállítása a jegyzett tőkén felüli saját tőke javára

A jegyzett tőke leszállítása a tulajdonosi döntés alapján történhet, és ezt a tőketartalék vagy az eredménytartalék javára lehet végrehajtani. A jegyzett tőke leszállítását a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet elszámolni a könyvekben.

c) Jegyzett tőke emelése ázsióval

A saját tőke/jegyzett tőke arány helyreállítása céljából a Ptk. által előírt tőkekövetelményeknek csak ázsiós tőkeemeléssel lehet eleget tenni. A tőkeemelés során lehetőség van pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásokkal történő teljesítésre. Az ázsió mértékét a Ptk. nem részletezi, így annak meghatározása a tulajdonos hatáskörébe tartozik. Fontos kiemelni, hogy a tulajdonos csak jegyzett tőkeemeléssel egyidejűleg helyezhet vagyont a tőketartalékba. Amennyiben a tulajdonos nem emeli meg a jegyzett tőkét, a tőketartalékba való vagyonhelyezés nem lehetséges. A jegyzett tőke emelését a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg vagy a változás időpontjával lehet elszámolni.

d) Tulajdonossal szembeni kötelezettség elengedése

Abban az esetben, ha a társaság tartozik valamilyen kötelezettséggel a tulajdonos felé, mint például tagi kölcsön, hitel vagy szállítói kötelezettség, a tulajdonos jogosult arra, hogy elengedje a társasággal szembeni követelését. Az elengedett kötelezettséget a társaságnál egyéb bevételként kell elszámolni Ez a bevétel az adózott eredményen keresztül hozzájárulhat a saját tőke összegének helyreállításához. Fontos megjegyezni, hogy a magánszemély tulajdonos által elengedett tartozás után ajándékozási illetéket kell fizetni (az osztaléktartozás elengedése kivételével).

e) Értékhelyesbítés alkalmazása

Amennyiben a társaság rendelkezik olyan befektetett eszközökkel, melyek piaci értéke lényegesen magasabb, mint azok könyv szerinti értéke, az értékhelyesbítés alkalmazásával rendezheti saját tőke helyzetét. Az értékelési eljárás bevezetése a számviteli politika ezen irányú módosításával valósítható meg. Amennyiben a gazdasági társaságnál nincs kötelező könyvvizsgálat, akkor a számviteli törvény előírása alapján ezt az értékelési eljárást könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell.

f) Átalakulás

A saját tőke veszteségének rendezése során egy lehetséges megoldás az átalakulás más gazdasági formába, például kft.-ből bt.-be történő átalakulás. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy még ebben az esetben sem elfogadható a negatív saját tőke.

A teendők vagyonvesztés esetén c. cikkünkben a fentieknél is bővebb infomrációkat talál a sajáttőke-helyzet fenntartásának szabályairól és lehetőségeiről.

További speciális feladatok számviteli záráskor az üzleti év végén

***

Amennyiben bármilyen további kérdése van az éves beszámoló elkészítésének részleteivel kapcsolatban, forduljon könyvvizsgáló kollégáinkhoz!