Új transzferár-rendelet 2026-tól: mi változik a dokumentációban és az adatszolgáltatásban?

2025. december 23-án kihirdetésre került a 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet, amely 2026. január 23-án lép hatályba, és főszabály szerint a 2026-ban kezdődő adóévektől váltja fel a korábbi transzferár-nyilvántartási szabályokat. A rendelet a transzferár dokumentáció és a transzferár-adatszolgáltatás alapvető célkitűzéseit nem alakítja át, ugyanakkor több területen pontosítja a korábban jellemzően gyakorlatban alkalmazott megközelítéseket. A módosítások különösen a Helyi dokumentum tartalmi követelményei vonatkozásában bírnak jelentőséggel, egyes pontokon egyszerűsítést, más területeken azonban kifejezetten részletesebb, szigorúbb elvárásokat fogalmaznak meg.

Emelkednek az értékhatárok: a dokumentációs kötelezettség köre átrendeződhet, a fődokumentum-kötelezettség ismételt vizsgálata szükséges

A rendelet egyik legfontosabb, gyakorlati szempontból is releváns módosítása az értékhatárok emelése. A Helyi dokumentum és a transzferár-adatszolgáltatás mentesítési küszöb értéke 100 millió forintról 150 millió forintra emelkedik (összevonhatósági szabályok figyelembevételével, a szokásos piaci ár és áfa nélkül számított érték alapján).

A Fődokumentum (Master file) vonatkozásában új könnyítés, hogy nem szükséges fődokumentumot készíteni, amennyiben a Helyi dokumentum alá tartozó ügyletek összértéke nem haladja meg az 500 millió forintot. A küszöb gyakorlati alkalmazása során ugyanakkor különös figyelmet igényel az ügyletek megfelelő azonosítása és összevonása, mivel az értékhatár számítása a szokásos piaci ár elvének figyelembevételével történik.

Hasznossági teszt szolgáltatások esetén

A rendelet lényeges tartalmi újítása, hogy pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatások esetén kötelezővé teszi a hasznossági (benefit) teszt elkészítését és dokumentálását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a dokumentációnak alá kell támasztania: a szolgáltatás igénybevétele az adózó üzleti tevékenysége szempontjából ténylegesen indokolt volt, a szolgáltatás hasznosult, és annak költségei a körülmények alapján ésszerűek. A hasznossági teszt különösen releváns lehet a központi és menedzsment szolgáltatások, a csoportszintű támogatási szolgáltatások (pl. IT, HR, marketing, controlling) és a rendszeres szolgáltatási díjak esetében.

Adatbázis-keresések módszertani elvárásainak pontosítása

A rendelet az adatbázis-keresések (benchmark elemzések) kapcsán több olyan elvárást rögzít, amely korábban jellemzően iránymutatásként jelent meg. A mintába kizárólag egyedileg azonosítható, aktív és független társaságok vonhatók be. A vizsgálati időszak főszabály szerint a vizsgált évet megelőző három év, amelyre vonatkozóan a pénzügyi adatoknak mindhárom évben rendelkezésre kell állniuk, és legfeljebb egy veszteséges év fogadható el.

A tevékenységi szűrés elsődlegesen az elsődleges TEÁOR-kód alapján történik, míg a kulcsszavas keresés kizárólag kiegészítő eszközként alkalmazható.

Tevékenységek eredményének szegmentálása

A rendelet több tevékenységet végző társaságok esetében különösen, ha az egyes tevékenységekhez külön transzferár-elemzések kapcsolódnak előírhatja az üzemi eredmény tevékenységenkénti szegmentálását és bemutatását. A gyakorlatban ez a számviteli és controlling rendszerek oldaláról is többletfeladatot jelenthet, mivel a szegmentálás megalapozásához védhető allokációs kulcsokra és belső riportolási adatokra lehet szükség.

Összevonhatóság

A szabályozás megerősíti, hogy az ellentétes irányú tranzakciók továbbra sem kezelhetők összevontan. Az ügyletek elkülönítése annak megfelelően szükséges, hogy a tranzakció a nyilvántartásokban vevői vagy szállítói oldalon jelenik meg.

A rendelet emellett kifejezetten rögzíti azt is, hogy egyes, eltérő jellegű ügyletcsoportok egymással nem vonhatók össze. Ilyen, összevonásból kizárt kategóriák különösen a gyártási, forgalmazási, szolgáltatási és pénzügyi tranzakciók, valamint az immateriális javakhoz kapcsolódó ügyletek, amelyek egymástól függetlenül kezelendők a dokumentáció és az értékhatárok vizsgálata során.

További gyakorlati változások

• A dokumentáció magyar, angol vagy német nyelven készíthető el.
• A transzferár-nyilvántartás az adóellenőrzés megkezdéséig módosítható (fontos „mentőöv” vitás helyzetekben).
• Megjelenik/erősödik a tényleges gazdasági tartalom elsődlegessége: számlázás hiányában is létrejöhet transzferár szempontból releváns ügylet.
• A nyilvántartást és alátámasztó dokumentumokat 8 évig kell megőrizni.

A felkészülés érdekében célszerű időben áttekinteni a kapcsolt ügyletek körét, a dokumentációs értékhatárok gyakorlati alkalmazását, valamint a belső adatszolgáltatási és kontrollfolyamatokat. A változások megfelelő kezelése nem csupán megfelelési kérdés, hanem a jövőbeni adókockázatok mérséklésének egyik legfontosabb eszköze is.

***

A Central Audit Consulting Kft. szakértői támogatást nyújtanak a kapcsolt ügyletek átvilágításában, a dokumentációs kötelezettségek és értékhatárok újraszámításában, továbbá a Helyi dokumentum és a transzferár-adatszolgáltatás rendelet szerinti megfelelőségének kialakításában és felülvizsgálatában.