Könyvvizsgálati kötelezettség 2021

Könyvvizsgálati kötelezettség 2023

Gyakran szembesülünk tanácsadóként azzal a problémával, hogy a gazdasági társaságoknak a mai napig fejtörést okoz eldönteni, hogy részükre kötelező-e a könyvvizsgálat, avagy sem? Az alábbi összefoglalóval szeretnénk iránymutatást adni a könyvvizsgálati kötelezettség 2023 –ra vonatkozó szabályozásával kapcsolatban.

Mi a könyvvizsgálat?

A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gazdasági társaság által az üzleti évről készített éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, továbbá megbízható és valós képet ad a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, és eredményéről.

Könyvvizsgálati kötelezettség 2023 – Jogszabályi háttér

A számviteli törvény 155.§ (2) szerint kötelező a könyvvizsgálat 2022-ben is minden kettős könyvvitelt folytató vállalkozásnak, kivétel azon vállalkozások esetében, ahol:

  1. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
  2. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Látható, hogy a fenti két feltételnek egyszerre kell teljesülnie ahhoz, hogy a vállalkozás mentesüljön a könyvvizsgálati kötelezettség alól 2022-ben is.

A törvény mindkét feltétel esetében a megelőző két év átlagáról beszél, ezért érdemes odafigyelni, amikor ellenőrizzük az értékhatárokat, hogy valóban keletkezik-e kötelező könyvvizsgálati kötelezettség 2023 -as évben.

Abban az esetben, ha újonnan alakult a Társaság, az esetben az éves várható adatokat kell figyelembe venni. Természetesen a kellőképpen megalapozott üzleti tervből is lehet éves szintre számított nettó árbevétel adatot kapni. Amennyiben az előrejelzések szerint a 155.§ (2) -ben bemutatott feltételek teljesülnek, akkor már az első üzleti évre kell könyvvizsgálót igénybe vennünk.

Az átlagos létszám meghatározásánál maga a törvény nem részletezi, hogy mit kell érteni az „átlagos létszám” fogalom alatt, ezért valójában a jogalkotó a vállalkozóra bízta ezen fogalom tisztázását. Véleményünk szerint mindenkit, aki legalább havi 60 órát elérően kerül foglalkoztatásra, legyen az munkaviszony, megbízási vagy társas vállalkozói jogviszony, figyelembe kell venni a számításnál. Szeretnénk felhívni a figyelmet az egyszerűsített foglalkoztatottakra, tekintve, hogy ez is munkaviszonyban történő foglalkoztatás, tehát az egyszerűsített foglalkoztatottakat is figyelembe kell venni az átlagos létszám számításánál.

Könyvvizsgálatra kötelezettek köre

Vállalkozások, amelyek számára a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő:

  • a takarékszövetkezetek
  • a konszolidálásba bevont vállalkozás
  • a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe, kivéve, ha a Sztv.154/A.§ alapján mentesül
  • az a vállalkozó, amelyik a Szt. 4. § (4) bekezdése szerint – a megbízható és valós kép érdekében – a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól,
  • a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó.

Szt. 154/A. §-a alapján azon külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei mentesülnek a fióktelep éves beszámolójának, egyszerűsített éves beszámolójának letétbehelyezési, közzétételi és könyvvizsgálati kötelezettsége alól, amely vállalkozás székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található, továbbá azon államok, amely államok listáját a miniszter az Egységes Kormányzati Portálon közzéteszi.

Könyvvizsgálati kötelezettség szempontjából gyakori kérdés az Egyesült királyság helyzete. Tekintve, hogy nem tagja már az európai Uniónak, Egységes Kormányzati Portálon sem szerepel, így az angliai székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére nem vonatkozik az Szt. 154/A. §-a szerinti mentesség 2021. január 1-től. A nem mentesített magyarországi fióktelepeknek nem kell a külföldi székhelyű vállalkozás beszámolóját közzétenni.

Amikor, a gazdálkodó saját döntése alapján bíz meg könyvvizsgálót – Könyvvizsgálat 2023

Ha a gazdálkodó úgy dönt, hogy saját elhatározása alapján bíz meg könnyvizsgálót, akkor ugyanúgy kell eljárni, mint a kötelező könyvvizsgálatnál, ideértve a könyvvizsgáló nevének, lakóhelyének (székhelyének) a cégjegyzékbe történő bejegyzését is. Így a közzétett beszámolónak tartalmaznia kell a könyvvizsgálói záradékot is.

Könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása – Könyvvizsgálati kötelezettség 2023

Könyvvizsgáló megválasztása

A könyvvizsgálót minden esetben a vállalkozás legfőbb szerve jelöli ki. A kijelölés tulajdonosi döntés vagy határozat formájában a vállalkozás formájától függően taggyűlésen vagy közgyűlésen történik (legfőbb szerv). Az új Ptk. szerint a szerződéskötésre 90 nap áll a felek rendelkezésére.

Könyvvizsgáló visszahívása

Az Szt. 155/A. §-a alapján a cégnek az ok megjelölésével közölni kell a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatósággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló a megbízásának időtartama alatt lemondott, vagy ha a megbízást a vállalkozó felmondta. A megválasztott könyvvizsgáló megbízatásának felmondását – gyakorlatilag a legfőbb szerv felmondásról való döntését követően, annak anyagaival együtt – változásbejegyzési kérelemben kell a cégbírósággal közölni.

Könyvvizsgálati kötelezettség elmulasztása – Milyen szankcióra számíthat a gazdálkodó?

Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy az Szt. 154. §-a (3) bekezdése szerint közzétett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg az Szt. előírásainak, akkor az ilyen beszámolót készítő vállalkozóra az Art. szerint mulasztási bírság szabható ki. Az adózó az általános bírságszabály szerint szankcionálható, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz, vagy tévesen mutat be.

Könyvvizsgálati kötelezettség – Speciális esetek

Mi a helyzet átalakulás esetén?

Amikor az átalakulásban résztvevő társaságok egyike sem kötelezett a számviteli törvény alapján könyvvizsgálatra, akkor a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár tervezeteket nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni.

Az Átalakulási tv. 11. § (2a) bekezdése szerint azonban a végleges vagyonmérlegeket minden esetben ellenőriztetni kell könyvvizsgálóval.

A devizás áttérés könyvvizsgálata

Áttérésre kizárólag az adott vállalkozás üzleti évének végén, a mérlegfordulónapon van lehetőség. Az áttérés napjára vonatkozóan külön nyitó mérleget kell készíteni forintban és a létesítő okirat szerinti áttérési devizában a gazdálkodónak, amit könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell.

***

 

Amennyiben könyvvizsgálattal kapcsolatban bármilyen további kérdése merülne fel, forduljon szakértő kollégáinkhoz!

 

A Central Audit könyvvizsgálat szolgáltatásai az alábbiak:

Éves beszámolók könyvvizsgálata

Konszolidált éves beszámoló könyvvizsgálata

Átalakulások könyvvizsgálata

Apportértékelés könyvvizsgálata