Belföldi és külföldi kiküldetés adózása – mire figyeljen a munkáltató?
A kiküldetéshez kapcsolódó költségek elszámolása elsőre egyszerűnek tűnhet, a gyakorlatban azonban számos adózási és adminisztratív kérdést vet fel. Nem mindegy, hogy a munkavállaló belföldön vagy külföldön dolgozik, kinek a nevére szól a számla, milyen juttatást térít meg a munkáltató, és melyik ország jogosult a munkabér megadóztatására.
Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Mi minősül kiküldetésnek?
Adózási szempontból kiküldetésnek a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges, a munkáltató által elrendelt utazás minősül. Nem tartozik ide a munkavállaló lakóhelye és szokásos munkahelye közötti mindennapi közlekedés.
A Munka törvénykönyve munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásként kezeli azt az esetet, amikor a munkavállaló átmenetileg más munkakörben, más munkahelyen vagy más munkáltatónál dolgozik. Ennek időtartama főszabály szerint évente legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet.
Mely költségek számolhatók el adómentesen?
A hivatali vagy üzleti utazáshoz közvetlenül kapcsolódó, szabályszerűen igazolt utazási és szállásköltség általában nem jelent adóköteles bevételt a munkavállalónál. Ide tartozhat például:
- a repülőjegy, vonatjegy és más menetjegy;
- a kiküldetés alatt igénybe vett taxi;
- a szálloda vagy a kiküldetés miatt bérelt lakás díja;
- a saját gépjármű használatának jogszabály szerinti térítése;
- a munkavégzéshez szükséges utasbiztosítás, vízum vagy munkavállalási engedély költsége.
Az étkezés megítélése eltérő. Ha azt a munkáltató a saját nevére szóló számla alapján téríti meg, az jellemzően egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Kivételt jelenthet a szállás vagy az utazási jegy árában szokásosan felszámított étkezés, például a szállásdíj részét képező reggeli.
A számla címzettje és tartalma tehát alapvetően befolyásolhatja, hogy a térítés adómentesen elszámolható költségnek, kifizetői adózású juttatásnak vagy a munkavállaló adóköteles jövedelmének minősül.
Napidíj adózása
Belföldi kiküldetésnél a munkavállalót legalább napi 500 forint napidíj illeti meg, ha a távollét eléri a hat órát, és a munkáltató a kiküldetés helyén nem biztosít étkezést. Az általános szabály szerinti belföldi napidíj a munkavállaló munkaviszonyból származó, adóköteles jövedelme.
Külföldi kiküldetésnél a napidíj 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg számolható el igazolás nélkül költségként. A fennmaradó rész munkaviszonyból származó jövedelemként adózik.
A közúti, vízi és légi áru- vagy személyszállításban dolgozókra speciális, kedvezőbb szabályok vonatkozhatnak, ezért ezekben az esetekben külön vizsgálat szükséges.
Mikor kell külföldön adózni?
Külföldi kiküldetésnél nem elegendő kizárólag a 183 napos szabályt vizsgálni. Az adóztatás helyét befolyásolja többek között:
- a munkavállaló adóügyi illetősége;
- a külföldi tartózkodás időtartama;
- a munkabért ténylegesen viselő munkáltató személye;
- az, hogy a költséget külföldi telephely számolja-e el;
- a Magyarország és a fogadó ország közötti adóegyezmény.
A 183 nap számításának időszaka egyezményenként eltérhet, és az ugyanabban az országban töltött különálló időszakokat is össze kell adni. Előfordulhat továbbá, hogy a munkabér akkor is külföldön adóztatható, ha a munkavállaló 183 napnál rövidebb ideig tartózkodik ott – például ha a fogadó vállalkozás gazdasági munkáltatónak minősül.
Mire érdemes figyelni a gyakorlatban?
A kiküldetés megkezdése előtt célszerű írásban rögzíteni annak időtartamát, célját és a költségtérítés szabályait. Fontos a megfelelő számlák és kiküldetési rendelvények megőrzése, a külföldön töltött napok pontos nyilvántartása, valamint a devizás tételek megfelelő árfolyamon történő átszámítása.
Hosszabb vagy rendszeresen ismétlődő külföldi munkavégzésnél még a kiküldetés előtt ajánlott megvizsgálni az adóügyi illetőséget, a vonatkozó nemzetközi egyezményt, valamint a fogadó ország adó- és társadalombiztosítási szabályait.
Bízza ránk adóügyeit, hogy Ön az üzletre koncentrálhasson! A Central Audit szakértői segítséget nyújtanak a kiküldetések adózási kezelésének kialakításában, a költségek megfelelő elszámolásában és a nemzetközi adókötelezettségek felmérésében.
