Illetékről szóló törvény változásai 2026
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) módosításai elsősorban az adóadminisztráció egyszerűsítését, a jogharmonizációt (különösen az építésügyi és cégnyilvántartási szabályokkal) és a vállalkozások (különösen végelszámolás alatt álló cégek) helyzetének könnyítését szolgálják.
Építési beruházásokhoz kapcsolódó illetékmentesség igazolásának egyszerűsítése
Az Itv. több ponton (16. §, 17. §, 26. §) is szabályozza azt az illetékmentességet, amikor telektulajdon megszerzése esetén a megfizetést felfüggesztik, amennyiben azon lakóház épül. A mentesség feltételének teljesülését igazoló dokumentumok köre kibővül, és az ellenőrzés módja digitalizálódik:
- Igazolási módok bővülése: A lakóház felépítése a 4 éves határidőn belül igazolható:
- A vagyonszerző nevére szóló végleges használatbavételi engedéllyel.
- A vagyonszerző nevére kiállított, a használatbavétel határidőn belüli tudomásulvételét bizonyító dokumentummal. Ez a bővítés az építésügyi szabályok azon változására tekintettel szükséges, mely szerint a hatóság a hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételéről értesítést küld (ún. hallgatással történő tudomásulvétel).
- Ellenőrzés Digitalizálása: Az állami adóhatóság (NAV) a lakóház felépítésének tényét a határidő elteltét követő 15 napon belül már nem az építésügyi hatóság megkeresésével, hanem az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) adatai alapján ellenőrzi.
- Átmeneti rendelkezés: Az új igazolási módokat (az OÉNY adataira támaszkodó tudomásulvételi dokumentumok elfogadását) az állami adó- és vámhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.
- Hatályon Kívül Helyezett Részletszabályok: Hatályát veszti az a korábbi szabályozás, amely a használatbavételi engedély utólagos véglegessé válásához kapcsolódó illetéktörlés feltételeit rögzítette, mivel az új építésügyi eljárásrendben a döntés közléssel válik véglegessé, és a kijavítás ténye már nem értelmezhető.
Ajándékozási illetékmentesség végelszámolás esetén
Új mentesség kerül bevezetésre a gazdasági működésüket megszüntető cégek mielőbbi törlésének elősegítése érdekében:
- Mentesség tárgya: Mentes az ajándékozási illeték alól a tulajdonos által nyújtott kölcsön végelszámolás keretében történő elengedésével bekövetkező vagyonszerzés.
- Feltétel és eljárás: A mentesség akkor érvényes, ha a végelszámolás a cég törlésével fejeződik be. Az illetéket az adóhatóság a végelszámolás befejezéséig felfüggeszti, és a cég törlésére irányuló kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés esetén, az adóhatóság döntés kibocsátása nélkül törli a felfüggesztett illetéket.
- Jogkövetkezmény: Amennyiben a cég törlésének feltétele nem teljesül, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.
Egyéb fontos változások
- Cserét pótló vétel könnyítése: A cserét pótló vétel illetékkedvezményénél eltörlik azt a korlátozást, hogy a kedvezmény csak a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű lakáseladásra vonatkozik. Ez lehetővé teszi, hogy több eladás esetén az adózó a számára legkedvezőbb illetékalapot érhesse el.
- Vagyoni értékű jogok és pénzügyi lízing: A pénzügyi lízingbeadást érintő ingatlan-nyilvántartási szabályok változásával összhangban (amely a lízinget már „lízingbevevői jogként” kezeli) pontosítják az Itv. rendelkezéseit, különös tekintettel a továbbértékesítés igazolására és a cserét pótló vétel kedvezményének kiterjesztésére a vagyoni értékű jogok jogosultjaira.
- Termőföld illetékmentessége és szolgalom: A termőföld szerzési illetékmentességénél bevezetett új kivétel szerint nem minősül a feltétel megszegésének, ha a termőföldre jogszabály erejénél fogva szolgalom keletkezik. Mivel ez a szolgalom a tulajdonos akaratától függetlenül jön létre, indokolt a kivétel biztosítása.
