Fejlesztési tartalék képzése a társasági adó rendszerében

Számviteli zárlat során, gyakran felmerülő kérdés és mérlegelési szempont, miszerint kívánunk-e élni a társasági adó adta adóalap kedvezménnyel, a fejlesztési tartalékkal. Amennyiben a Társaság a következő évekre beruházásokat igénylő fejlesztési lehetőséget lát, megfontolandó lehet fejlesztési tartalékot képeznie. A fejlesztési tartalék kizárólag a vállalkozás saját döntése, képzését jogszabály nem írja elő.

Társasági adótörvény

A Tao törvény 7.§ (1) bekezdésének f) pontja alapján a társasági adó alapjának meghatározása során az adózás előtti eredményt csökkenti:

„az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra”

Fentiek értelmében az adóalanyok a teljes adózás előtti nyereségük összegéig, képezhetnek fejlesztési tartalékot.

Beruházás fogalma

A beruházás fogalmának értelmezésekor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a Tao tv. nem definiálja a beruházás fogalmát. Beruházásnak minősül a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése. Ez a kedvezmény igénybevételének elsődleges kritériuma, amelynek nem teljesülése esetén a kedvezmény nem vehető igénybe.

Az immateriális javak beszerzése, nem tartozik a beruházás fogalmába, arra fejlesztési tartalékot igénybe venni nem lehet.

Törvényileg kizárt esetek a fejlesztési tartalék képzésben

A Tao törvény 16.§ (1) bekezdésének pontja alapján az adóalany nem alkalmazhatja a fejlesztési tartalék képzés lehetőségét végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt.

Fejlesztési tartalék számviteli elszámolása, képzése és feloldása

A számviteli törvény 38.§ (3) bekezdésének g) pontja szerint az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött – kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló – tartalékot. Fontos megjegyezni, amennyiben nem szerepel a beszámolóban fejlesztési tartalék miatt lekötött tartalék, akkor az adóalap-kedvezmény sem érvényesíthető.

A számviteli törvény ugyanezen szakaszának (5) bekezdése alapján, abban az esetben is megképezhető a fejlesztési tartalékra a lekötött tartalék, ha ezzel egyébként az eredménytartalék negatívvá válna.

Gyakori tévhit, hogy a fejlesztési tartalék feloldása az eszköz üzembe helyezéséhez (aktiválásához) kapcsolódik. A fejlesztési tartalék a megvalósított beruházás, bekerülési értékének a beruházási számlán történő elszámolásához társul.

37.§ (1) bekezdésének e) pontja szerint eredménytatalék növekedésként kell elszámolni az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján.

Lejárati határidő

A Tao törvény 7.§ (15) bekezdésének és 7.§ (1) f) pontja értelmében a fejlesztési tartalékot a lekötését követő négy adóévben kell feloldani a gazdálkodódnak.

Értékcsökkenés a felhasznált eszközökre

A fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó elszámolás valójában előrehozott Tao. törvény szerinti értékcsökkenésnek és adóalap csökkentő tételnek minősül, azaz a fejlesztési tartalékból megvalósított tárgyi eszközre már a társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés nem számolható el a feloldott fejlesztési tartalék összegéig.

Késedelmi pótlék a biztosított éveken túl

Amennyiben az előírt 4 adóéven belül a társaság nem tudta a teljes adóalap-kedvezményként elszámolt fejlesztési tartalékot megvalósított tárgyi eszköz beruházásra felhasználni, akkor a fel nem használt rész után a fejlesztési tartalék képzésének évében hatályos mértékkel meg kell fizetni a társasági adót, valamint ezzel összefüggésben a késedelmi pótlékot.

Halasztott adó hatása az IFRS rendszerében

A Tao. törvény fenti rendelkezése alapján jól látható, hogy a fejlesztési tartalék nem egy valódi adóalap-kedvezmény, pusztán a tárgyi eszköz Tao. törvény szerinti értékcsökkenését hozza előre, mint csökkentő tétel.

A fejlesztési tartalékkal kapcsolatos átmeneti különbségnek halasztott adókötelezettség hatása van az IFRS szerint vezetett könyvvezetésben, hiszen a jövőbeni adókötelezettséget teremt.

***

Amennyiben további kérdése merül fel a fejlesztési tartalék adózásával kapcsolatban, forduljon bizalommal szakértő kollégáinkhoz.