ÁFA törvény 2025 – változások

Alábbi cikkünkben röviden összefoglaljuk az ÁFA törvény 2025-ös változásait:

Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló események teljesítési helye

2025. évtől kezdődően a fent említett szolgáltatás és a hozzá járulékosan kapcsolódó tételek teljesítési helye megváltozik abban az esetben, ha az eseményen vagy a rendezvényen a részvétel vizuális történik. Ha a rendezvény online kerül megrendezésre, akkor a járulékos szolgáltatások ott teljesülnek, ahol az igénybe vevő letelepedett.

Nyugtakibocsátási kötelezettség

Abban az esetben, ha az adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. Az új szabályozás alapján a nyugtát ki lehet bocsátani e-nyugtaként is, és ebben az esetben az e-nyugta a nyugtatárba való beérkezéssel minősül kibocsátottnak. Azonban 2025-től új kötelező tartalmi elemek is bekerültek, amelyeket akkor kell alkalmazni, hogy ha az adóalany e-nyugtát bocsájt ki. A további kötelező tartalmi elemek az alábbiak (tehát ezek csak az e-nyugta esetén jelennek meg):

• az értékesített termék megnevezése, globális kereskedelmi áruazonosító száma, amennyiben azzal rendelkezik, továbbá mennyisége, a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
• az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalék;
• adómentes ügylet esetében egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
• a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében.

E-nyugtát kiállítani, kibocsátani kizárólag elektronikusan lehet.

A nyugtával egy tekintet alá eső okirat

Teljesen új fejezetként jelenik meg az e-nyugtával egy tekintet alá eső okirat. A nyugtával egy tekintet alá esik minden más, a nyugtától eltérő okirat is, amely tartalmazza a

• az okirat kibocsátásának keltét;
• az okirat sorszámát, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
• hivatkozást arra a nyugtára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
• a nyugta adatának megnevezését, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetve annak számszerű hatása, ha ilyen van.

Az adóalap utólagos csökkentésének lehetőségére vonatkozó változás

Az adóalap-csökkentési jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést – függetlenül attól, hogy azt az adóalany szerződésben vállalt kötelezettség vagy jogszabályi előírás alapján teljesíti – úgy biztosítja, hogy azt nem közvetlenül azon adóalany vagy nem adóalany részére teljesíti, aki részére a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették feltéve, hogy a végső fogyasztó a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet tekintetében előzetesen felszámított adó levonására sem részben, sem egészben nem jogosult, és a pénzvisszatérítés adó nélküli összege a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába beletartozik.

Alanyi adómentességhez kapcsolódó szabályozás változásai

Az elfogadott adóváltozások értelmében 2025-től az alanyi adómentesség választása a székhely szerinti ország mellett más Közösségi tagországban is lehetséges lesz. A belföldi (magyarországi) adóalany például Németországban, Ausztriában, Spanyolországban … stb. is választhatja az alanyi adómentességet, ami megkönnyítheti a jog értelmében a nemzetközi kereskedelmi tevékenységet számára. Viszont ez az áfatörvény számos paragrafusát módosította. Az alapvető tétel az, hogy adóalanyok főszabály szerint jogosultak az áfa levonására, feltéve, hogy nem választottak speciális jogállást (például alanyi adómentességet). A szabályozás változásának megértéséhez szükséges az, hogy az párhuzamosan nézzük a „régi, de még hatályos”, és az új szabályozást. Az alaptézis az, hogy az alanyi adómentes adóalanyt megilleti az adólevonási jog az olyan ügyletekre vonatkozóan, ahol olyan beszerzés történik, amely azért merül fel, hogy a teljesítés külföldön (Közösségen kívül) teljesüljön. Ez a szabály akkor is igaz, hogy ha az alanyi adómentes adóalany úgy vesz igénybe szolgáltatást, hogy annak a teljesítési helye nem Magyarország, akkor az az ügylet nem alanyi adómentes minőségben teljesült, így levonhatja az általános forgalmi adót (az adott ország szabályai szerint), ha felmerül ilyen adókötelezettség. Az új szabályozás értelmében, viszont, ha abban az országban az adóalany alanyi adómentességet választott, ahol az ügylet teljesül, akkor nem vonhatja le a rá áthárított adót. Ennek az a magyarázata, hogy ugyan a hazai szabályok alapján a teljesítési hely nem Magyarország, így levonhatná az általános forgalmi adót, de abban az országban, ahol teljesül ügylet, ott belföldinek minősül a teljesítési hely alapján és az ottani alanyi adómentességi szabályok vonatkoznak rá, így nem lesz jogosult az általános forgalmi adót ott levonni.

Az alanyi adómentesség közösségi alkalmazása esetén az adóalanyoknak, akik távértékesítési ügyleteket bonyolítanak le, minden érintett tagállamban saját adóbevallást kell benyújtaniuk negyedévente. Nem lesznek jogosultak az állami adó- és vámhatóságon keresztüli bevallásra, ami növelheti az adminisztratív terheket.

Ez a szabály egyébként azt is jelenti, hogy ha az adóalany egy másik tagországban alanyi adómentességet választ, és itthon beszerez terméket/szolgáltatást azért, hogy abban a „másik” tagországban terméket értékesítsen, szolgáltatást nyújtson, vagy azt elősegítse, akkor nem lesz jogosult az általános forgalmi adó levonására sem itthon, sem abban a „másik” tagországban.

De ezen választásnak feltételi lesznek, ugyanis akkor választhatja egy magyar belföldi adóalany egy Közösségi, másik tagországban az alanyi adómentességet, hogy a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértéke (az alanyi adómentes keretbe nem számító bevételek nélkül), adó nélkül számított összege se, a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző évben nem érte el a 100.000 eurós összeget. Erről nyilatkoznia kell elsősorban a hazai adóhatóságnak, akik megállapítanak egy egyedi azonosítószámot (fontos, nem adószámot). Ahány tagországba jelentkezik be a belföldi adóalany, annyi ilyen egyedi azonosítószáma lesz az adóalanynak, és mindegyik fogja az Uniós szintű EX karaktert tartalmazni. Egy ilyen bejelentésnek tartalmaznia kell az adóalany nevét, tevékenységét, jogi formáját, belföldi adószámát, címét, a Közösségi tagország megnevezését, ahol alanyi adómentességet kíván alkalmazni és magát a nyilatkozatot a 100.000 eurós összeg el nem éréséről. Ez viszont magával hozza azt a kötelezettséget, hogy minden naptári évre vonatkozóan adatot kell szolgáltatni a hazai adóhatóság részére arról, hogy az egyes tagországokban mennyi az árbevétele, mennyi a teljes árbevétele. Ha nincs bevétele, akkor arról, hogy nem volt bevétele. Ezt a kötelezettséget minden tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig kell megtenni, és ha átlépte a 100.000 eurós összeget, akkor azt is az átlépéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni.

Az áfatörvény kezelni fogja a 100.000 euró számításának logikáját is, mert a pontos számadatot minden esetben a tárgyév első naptári napján érvényes átváltási árfolyammal kell számolni, az Európai Központi Bank által közölt hivatalos adat alapján. Ha az első napon nincs hivatalos árfolyam, akkor a következő naptári napét kell alkalmazni. Ha az adóalany így meghaladja valahol a 100.000 eurós értékhatást, akkor az átlépést követő naptári év végéig nem lehet újra alanyi adómentes abban a tagállamban. Egyébként ez a nem magyar adóalany mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól feltéve, hogy a Közösség más tagállamában székhellyel, ennek hiányában lakóhellyel rendelkezik.

Ha egy nem magyar adóalany kíván itthon alanyi adómentes lenni, akkor az alanyi adómentesség alkalmazásának feltétele attól az időponttól él, amikor egy másik tagállam közölte a hazai adóhatósággal az egyedi EX karaktereket tartalmazó azonosítószámot. Az adatszolgáltatásokat a nem magyar adóalany az illetékessége szerinti adóhatósághoz teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségeket, és az illetékes adóhatóság fogja a hazai adóhatóságot tájékoztatni a 100.000 eurós értékhatár alakulásáról.

Generális szabály lesz, hogy egy másik tagállamban az alanyi adómentesség alkalmazási lehetősége akkor szűnik meg, amikor az adóalany arról nyilatkozik, hogy azt nem kívánja tovább alkalmazni, vagy az értékhatárt elérte, vagy valamilyen egyéb feltétel nem teljesül, vagy a tevékenységet befejezte, vagy az egyedi azonosítószámot érvénytelenítették, vagy a bejelentkező nyilatkozat érvénytelenné válik valótlan adat miatt. A megszűnés időpontja eltérő. Ha az adóalany a tevékenységet nem kívánja a továbbiakban alkalmazni, akkor alanyi adómentes marad a bejelentés napját követő naptári negyedév második hónap 1. napjáig. Ha a 100.000 eurós értékhatár miatt nem alkalmazhatja az alanyi adómentességet, akkor attól a naptól fogva, amikor átlépte a 100.000 eurós bevételi határt.

Viszonteladói lehetőség bővítése

A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó – az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján – dönthet úgy is, hogy a műalkotásnak, gyűjteménydarabnak vagy régiségnek a viszonteladó általi közvetlen importja esetében, vagy műalkotás annak alkotójától vagy az alkotó jogutódjától történő közvetlen beszerzése esetében a termék értékesítésének adóalapját árrés szerint állapítja meg. 2025-től ez a két eset azzal bővült, hogy a műalkotás viszonteladónak nem minősülő adóalanytól történő közvetlen beszerzése is bekerült ezen körbe, feltéve, hogy az érintett műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség viszonteladó részére történő értékesítésére vagy viszonteladó általi importjára normál adómérték alkalmazandó.

Adatszolgáltatások

Az adóalany a nyugta, nyugtával egy tekintet alá eső okirat, kivéve a pénztárgéppel és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtákat és nyugtával egy tekintet alá eső okiratokat, e törvény szerinti adattartalmáról a kibocsátást követő 3 naptári napon belül köteles adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatást napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban kell teljesíteni.

Fordított adózás

Ha egy adóalany-kereskedő részére földgáz értékesítése történik a Közösség területén lévő földgázrendszeren keresztül, az ügylet fordított adózás alá fog tartozni. Természetesen ez azt is jelenti, hogy adatszolgáltatási kör a fordított adózás esetében növekszik.

Kedvezményes áfakulcs az új építésű ingatlanokra

Az 5 százalékos áfakulcs alkalmazhatósága az új építésű lakásokra (150 négyzetméterig) és családi házakra (300 négyzetméterig) meghosszabbodik 2026. december 31-ig. Feltéve, hogy az építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére az építési engedély 2024. december 31. napjáig véglegessé vált, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2024. december 31. napján bejelentették. A kedvezményes áfakulcs akár 2030 végéig is alkalmazható lenne azon ingatlanok esetében, amelyek építési engedélyét vagy bejelentését 2026 végéig megteszik.