Adózás rendjéről szóló törvény változásai 2026-tól

• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításai elsősorban az adóadminisztráció csökkentését, a vállalkozók helyzetének egyszerűsítését, a hatósági adatkezelés hatékonyságának növelését, valamint a nemzetközi jogharmonizációt célozzák.
  

  Az egyéni vállalkozókra vonatkozó egyszerűsítések

  1. Szünetelés alatti bevallási kötelezettség alóli mentesség: Az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak nem kell soron kívüli bevallást teljesítenie, ha tevékenységét a bevallással le nem fedett időszak teljes időtartama alatt szüneteltette.
  2. Járulékbevallási gyakoriság egységesítése és csökkentése:
     • A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított egyéni vállalkozóknak (ideértve a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazókat is), a korábbi havi helyett, negyedévente kell bevallást tenniük a társadalombiztosítási járulékról és a szociális hozzájárulási adóról (Szocho).
     • A bevallásban a tárgynegyedév adatait havonként külön fel kell tüntetni.
     • A fizetési határidő egységesen a tárgynegyedévet követő hónap 12. napja.
  3. Hivatalból történő biztosítotti bejelentés: Megszűnik az egyéni vállalkozó külön bejelentési kötelezettsége a biztosítotti jogviszonyra vonatkozóan. Az állami adó- és vámhatóság (NAV) ezt a bejelentést hivatalból teljesítiaz egyéni vállalkozói nyilvántartás adatai alapján.

  Adóigazgatási eljárási és fizetési módosítások

  1. Adókötelezettség-csökkentési kérelem határideje: Az adóhatóság 15 napon belül határozattal bírálja el az adózó azon kérelmét, amely az adókötelezettség csökkentésére irányul, arra hivatkozva, hogy a megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy uniós jogba ütközik.
  2. Automatikus részletfizetési kedvezmény: Természetes személy adózó – ideértve az áfa fizetésére kötelezett egyéni vállalkozót is – kérelmére évente egyszer, legfeljebb kétmillió forint összegű adótartozásra (bizonyos kivételekkel) legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetés engedélyezhető. Ez a részletfizetés az adó esedékessé válását megelőzően is engedélyezhető.
  3. Társasági adóelőleg-fizetési értékhatár emelése: A havi adóelőleg-fizetési kötelezettség megállapításához szükséges értékhatár 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik (ez vonatkozik a mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati ágazatok adózóira is).
  4. Társasági adóelőleg fizetési határideje: A negyedéves előlegfizetésre kötelezett adózók az adóév utolsó negyedévére jutó adóelőleget a negyedév harmadik hónapjának huszadik napjáig (például naptári éves adózó esetén december 20-ig) kötelesek teljesíteni.
  5. Túlfizetés elszámolása adózó halála esetén: Az adózó halála esetén a túlfizetés hatósági elszámolásáról az adóhatóság már a soron kívüli adómegállapítást tartalmazó határozatban értesíti az örököst, nem külön végzésben.
  6. Késedelmi pótlék alsó határa adóhiány esetén: Az adóhatóság az adóhiány után felszámított késedelmi pótlékot nem írja elő, ha az adónemenként ötezer forintot nem éri el.
  7. Önellenőrzési korlát Áfa esetében: Az adózó nem jogosult önellenőrzést benyújtani általános forgalmi adó adónemben (már elévült adómegállapítási időszak tekintetében), ha az adókötelezettség módosítása más adózó áfa-kötelezettségét is érintheti.
  8. Végrehajtás során benyújtott felosztási nyilatkozat: Az adózó által az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül, egy összegben önként megfizetett végrehajtási összeget az adóhatóság az adózó felosztási nyilatkozata alapján számolja el, a nyilvántartott kötelezettségek erejéig.

  Adatszolgáltatással és ellenőrzéssel kapcsolatos változások

  1. Visszamenőleges Áfa bejelentkezés: Ha egy adózó utólag teljesíti áfa-fizetési kötelezettségével összefüggő bejelentési, változásbejelentési kötelezettségét, a bejelentés napját megelőző, bevallással le nem fedett áfa-kötelezettséggel érintett időszakra havonkénti adóbevallást kell benyújtania.
  2. Adóhatósági hozzáférés építésügyi és ingatlanadatokhoz: A NAV közvetlen hozzáférést kap:
     • a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből a földhasználati lap és a földműves státusz adataihoz.
     • az Országos Építésügyi Nyilvántartáson (OÉNY) keresztül a véglegessé vált használatbavételi engedélyekhez, fennmaradási engedélyekhez, használatbavétel tudomásulvételéről szóló dokumentumokhoz és a hiteles energetikai tanúsítványokhoz.
  3. Ingatlan forgalmi érték adatszolgáltatás: A NAV a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása során felvett adatokból, kérelemre és igazgatási szolgáltatási díj ellenében, adatszolgáltatást teljesít az ingatlan forgalmi értékének megállapításához.
  4. Egyetemleges kötelezettek tájékoztatása: Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az egyetemleges kötelezettet az egyetemleges kötelezettek önkéntes teljesítésének vagy eredményes végrehajtásának köszönhetően befolyt köztartozás összegének mértékéről.
  5. Köztartozásmentességi igazolás: Az adózók a NAV elektronikus ügyintézést biztosító felületén kivonatot kérhetnek a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés tényéről.

  Globális Minimumadóval (PILLAR II) kapcsolatos bírságok

  A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókkal kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén súlyos bírságok szabhatók ki:

  • Bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén ötmillió forint.
  • Bevallási vagy adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tízmillió forint.
  • Ezek a rendelkezések az uniós DAC9 irányelvnek való megfelelést szolgálják.

  Komplex jogviszony nyilvántartás (KJNY) bevezetése

  A NAV, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelője (NEAK) és a Magyar Államkincstár (Kincstár) közös adatkezelőként részt vesz a Komplex Jogviszony Nyilvántartás (KJNY) kialakításában és működtetésében.

  A NAV a saját elektronikus felületén és mobilalkalmazásán keresztül biztosítja a természetes személyek részére a KJNY szolgáltatásainak elérését, lehetővé téve:

  • Az aktuális egészségbiztosítási információk lekérdezését.
  • Az egészségbiztosítási státusszal kapcsolatos egyes, az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó eljárások kezdeményezését.
  • A társadalombiztosítási egyéni számla adatainak, valamint az európai egészségbiztosítási kártyávalkapcsolatos adatok lekérdezését.

  Összegzésképpen, az Art. módosításai a digitális átalakulásra fókuszálnak, a NAV új informatikai rendszerekkel (OÉNY, KJNY) való összekapcsolásával és az ügyintézési terhek csökkentésével (pl. negyedéves bevallás egyéni vállalkozóknak, magasabb részletfizetési és adóelőleg-határok). Ezen változások célja, hogy Európa egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása érdekében folytatódjon az adminisztrációs egyszerűsítések sorozata.