Számviteli törvény változásai 2025

Bővült a törvényességi felügyeleti eljárást megindításának oka. Az elfogadott törvényjavaslat értelmében, ha a vállalkozó nem tett eleget e törvény szerinti bármely letétbe helyezési, valamint közzétételi kötelezettségének (ideértve a könyvvizsgálati kötelezettséget is), harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását.

A könyvvizsgálatra vonatkozóan egy kiegészítő szabályozás került be a számviteli törvénybe. A 155.§ (7) bekezdés alapján, ha a cég könyvvizsgálatra kötelezett, akkor a könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló cég választható. Ezt a szabályt egészíti ki az elfogadott törvényjavaslat, miszerint semmis a vállalkozóra vonatkozó olyan szerződéses rendelkezés vagy egyéb jognyilatkozat, amely a könyvvizsgálati kötelezettség körébe eső tevékenységre történő kijelölés tekintetében a legfőbb szervet meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vagy könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezi.

Kiegészítő szabályozás jelenik meg a fenntarthatósági jelentésre, a könyvvizsgáló által adott bizonyossági jelentésre vonatkozóan. Amennyiben a vállalkozó fenntarthatósági jelentés vagy összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett, vagy azt önkéntes alapon készíti, akkor a vállalkozó legfőbb szerve az üzleti évről készített fenntarthatósági jelentésre vonatkozó kötelezettségek teljesítéséhez köteles fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget választani legkésőbb az előző üzleti év éves beszámolójának, összevont (konszolidált) éves beszámolójának legfőbb szerv általi elfogadásakor.

Pontosult az üzemi (üzleti) tevékenységének fogalma. A régi megfogalmazás nem ismerte még a halasztott adófizetési kötelezettséggel korrigált üzemi (üzleti) tevékenységet. Az elfogadott törvényjavaslat értelmében ebbe a tevékenységbe ezt is bele kell kalkulálni.

Szigorodik/bővül a nyilvánosságra hozatal alá tartozó információk köre. A legfelső szintű anyavállalat a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést köteles letétbe helyezni és közzétenni. Ezen közzétételnek meg kell jelennie a vállalkozás internetes honlapján, a leányvállalat internetes honlapján és ha van a fióktelep internetes honlapján (feltéve, hogy ha vannak). Az új szabályozás értelmében ezen kör bővül a kapcsolt felekkel, azaz ott is meg kell ezen adatokat jeleníteni.

A közzétételre vonatkozóan az a jelenlegi szabályozás, hogy az összevont konszolidált fenntarthatósági jelentést, meghatározott elektronikus beszámolási formában kell elkészítenie, és annak megfelelően kell a fenntarthatósági jelentést közzétennie. Az elfogadott törvényjavaslat értelmében a közzétételre vonatkozóan az lett a szabályozás, hogy közzétenni legkésőbb azon üzleti év mérlegfordulónapját követő 12 hónapon belül kell, amelyre vonatkozóan a fenntarthatósági jelentést elkészítették.

A könyvvizsgálatra vonatkozó értékhatárok megváltoztak. A jelenlegi szabályozás alapján nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül. Az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Az elfogadott törvényjavaslat értelmében 2025. évtől kezdődő üzleti évben a 300 millió forint helyett immáron 600 millió forintos árbevételt kell figyelembe venni az átlagok meghatározása során.

Értékhatárok változtak meg, amelyeket a 2025. évtől induló üzleti évre kell először használni. Jelenlegi szabályozás alapján egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. Az új szabályozás értelmében a foglalkoztatottak száma maradt 50 fő, de az 1200 millió forintos mérlegfőösszeg helyett 2000 millió forint az egyik változás, míg a 2400 millió forintos árbevétel megemelésre került 4000 millió forintra.

Az anyavállalat konszolidált beszámolókészítési küszöbértékei is megváltoztak. A jelenleg még érvényben lévő szabályozás alapján az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot és az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. Ahogy az egyszerűsített éves beszámolónál a foglalkoztatotti létszám itt is változatlan maradt, de a mérlegfőösszeg megemelésre került 6000 millió forintról 10000 millió forintra, míg az éves árbevétel 12000 millióról 20000 millió forintra.

A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentési küszöbértékek is változtak. A jelenleg még érvényben lévő szabályok alapján a nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozó/anyavállalat évente a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést készít, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket. A mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 12000 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. Ez azonos szabályozás alapján működik, mint a konszolidációs küszöbérték, azaz erre a szabályozásra is ugyan azok érvényesek, mint a korábban már a konszolidációnál ismertetésre került.

A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen szabály módosult azzal, hogy az egymilliárdos korrigált árbevétel megemelésre került négymilliárd forintra, és a költségnemek együttes összege is megemelésre került kétmilliárd forintra.

***

Amennyiben bármilyen további kérdése van számviteli törvény 2025-ös változásaival kapcsolatban, forduljon könyvvizsgáló kollegáinkhoz!